Nagy gondra nagy csomag
- Nagy csomag ez, mivel nagy a probléma. Annak kockázata, hogy ne tegyünk semmit, jóval meghaladja a csomagban rejlő kockázatot - hangoztatta George W. Bush elnök. - Biztos vagyok benne, hogy egyes barátaim most azt mondják: "Úgy tudtuk, ez eddig piacbarát fickó volt, mi történt hát vele?" Az első megérzésem az volt, oldja meg a piac, de később a szakértőkkel konzultálva megértettem, hogy mekkorára dagadt ez a probléma - tette hozzá.
Ez a gazdaságtörténet legnagyobb pénzügyi mentőöve, amelyet Paulson jelentése alapján három hónap elteltével majd felülvizsgálnak. A 700 milliárd dollár több mint a Pentagon éves költségvetése, vagy amennyit az Egyesült Államok az elmúlt öt és fél évben az iraki háborúra költött. Csaknem a duplája a legnagyobb amerikai vállalat, az Exxon Mobil piaci értékének. A belső államadósságot 1130 ezermilliárd dollárra emeli majd. Az alapból legkésőbb szerdai jegyzésű, amerikai pénzintézeteknél lévő származékos papírokat vásárolnak fel diszkontáron. Szó van arról, hogy a lehetőséget a héten a külföldiekre is kiterjesztik. Gordon Brown brit miniszterelnök most fut Amerikában nyolcmilliárd dollár brit kinnlevőség után a Lehman Brothers csődje nyomán; mégpedig szó szerint, a héten egyébként is az ENSZ New York-i közgyűlésére érkezve. A szövetségi csődbíróság vasárnapra virradóra egyébként jóváhagyta, hogy a brit Barclays 1,35 milliárd dollárért (vagyis a kérelem beadásához képest 40 millióval olcsóbban) felvásárolja az egy hete csődvédelembe menekült Lehman befektetési üzletágát. (Egy évtizede a Wall Street tíz vezető pénzintézetéből hét önálló befektetési bank volt, és csak három valamely kereskedelmi bank leányvállalata. Most már csak a Morgan Stanley és a Goldman Sachs önálló, de előbbi felvásárlási ajánlatokról tárgyal.)
Paulsont az amerikai sajtó szerint Ben Bernanke Fed-elnök győzte meg a "csomag" szükségességéről. Korábban a pénzügyminiszter azzal hessegette el a gondolatot, hogy ilyesmi amúgy sem menne át a hamarosan szünetre visszavonuló kongresszusban. De úgy tűnik, bizonyos garanciákkal a Capitoliumon hajlanak az elfogadására még a most következő héten. - Jó alap ez egy olyan tervhez, amely gyorsan stabilizálhatja a piacokat - nyilatkozta Charles Schumer, New York állam rangidős szenátora, a két ház egyesített gazdasági bizottságának demokrata elnöke, azzal: "viszont nem tartalmaz látható védelmet az adófizetők és az ingatlantulajdonosok számára. Tárgyalásokra készülünk a pénzügyminisztériummal, hogy milyen terveik vannak e két területen - már amennyiben vannak rá terveik".
A demokraták a zálogjognak az ingatlanpiacot lefagyasztó - tömegessé vált - érvényesítéséhez is hozzányúlnának támogatásukért cserébe. Ehhez változtatni kell a szövetségi ingatlanfelügyelet, a két hete lényegében államosított két jelzáloghitel-óriás, a Fannie Mae és Freddie Mac, valamint a szövetségi biztosítási garanciaalap kezelőjének jogosítványain, amelyekkel kölcsönfeltételeket módosíthatnak.
Nagy... folytatás a 19. oldalon
A beragadt jelzálog-hiteleket az amerikai állam veszi meg
Az akció 700 milliárd dollárba kerül, ez az amerikai GDP 10 százaléka
A pénzügyi csomagról
a kongresszusnak kell végső döntést hoznia
Folytatás a 17. oldalról
A kongresszusi képviselők a csomag megszavazásáért cserébe követelik a másodlagos jelzálog-"bóvlitól" megszabaduló cégeknél a csúcsvezetői jövedelmek megkurtítását is. E vezetők természetesen magas fizetésüket részvényekkel egészítik ki; más kérdés, hogy ezek értéke a válság nyomán jelentősen csökkent. Richard Fuld, a Lehman Brothers első embere részvényei jelenleg 2,3 millió dollárt érnek; másfél éve 827 milliót kaphatott volna értük. Maga Paulson, a Goldman Sachs volt vezetője ez idő alatt csaknem 300 millió dollárral lett "szegényebb".
A piac eközben vitatja a SEC, a tőzsdefelügyelet lépéseit a különlegesen nagy kockázattal járó kereskedés viszszaszorítására. A SEC október elejéig betiltotta a "shortolást" 799 pénzintézet részvényeire; az árak eséséből hasznot hajtó spekulánsok mozgástere így jelentősen beszűkült. Napokkal korábban a fedezethiányos pozíciók felfedéséről hoztak döntést, a 100 millió dollárnál több értéket kezelők esetében azonnali hatállyal. Betiltották a csupasz fedezethiányt, azaz a shortolás minősített esetét (alapesetben az eladó kölcsönveszi azt a részvényt, amelynek esésére játszik, a csupasz fedezethiány esetén ezt sem teszi meg). A SEC most bejelentette, eskü alatt tett nyilatkozatokat csikar ki a többi közt a hitelbukás-swap-(CDS) piac szereplőitől is a származékos papírokkal való manipuláció kiszűrésére. Sokan azonban vitatják a shortolás felfüggesztését is, illetve csak rövid időre, a tőzsdék megnyugvására tartják elfogadhatónak, mert állandósítva "az már a Szovjetunió lenne" - mondják.
A piaci elemzők szerint a jövő héten az óriás csomag ugyan összességében erősíti majd a befektetők bizalmát, de ennek ellenére bármi megtörténhet a tőzsdéken a héten. A szakértők egy része szerint mindenki kivárásra rendezkedik majd be. Sok függ ugyanis a még kevéssé ismert részletektől. Ráadásul minden mentőakció elégtelen lehet, ha nem sikerül megoldani a válság kiváltó okát, az amerikai ingatlanpiac összeomlását. Félő ugyanis, hogy az amerikai ingatlanárak tovább csökkennek, ami növeli a rossz hitelek összegét, és újabb veszteségleírásokra készteti a bankokat.
Közvetlenül alig érint minket
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felmérést készített arról, hogy a hazai pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac szereplőit mennyiben érinti a hitelpiaci válság. A szervezet arra jutott, hogy nincs mitől tartanunk, a magyarországi szolgáltatókra jelenleg csekély hatást gyakorolt a krach, azok stabilan, kiszámíthatóan működnek. Arányukat tekintve ugyan elenyésző mértékben, de veszteségek azért így is lehetnek: a bankok esetében például a válság kapcsán érintett nemzetközi szereplőkkel szembeni kockázati kitettség aránya a társaságok tavaly év végi összesített saját tőkéjének mintegy 1,3 százalékának felel meg (ez közel 25 milliárd forintot jelent), ám a valóban kockázatos állomány mindössze 1,5 ezrelék (2,8 milliárd forint). A befektetési vállalkozások által kezelt teljes ügyfélvagyonhoz viszonyítva ugyancsak egyezreléknyi (hárommilliárd forint) a hazai alapkezelők által kezelt ügyfélportfóliókban (pénztári, biztosítói és befektetési alapok, valamint egyéb portfóliók), illetve a befektetési vállalkozások ügyfelei tulajdonában lévő, a válságban érintett eszközök részaránya. A hazai biztosítók saját tőkéjének négy ezrelékére (egymilliárd forint) rúg a krízis kapcsán érintett nemzetközi cégcsoportokban való befektetői részvénykitettség, jellemzően a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások eszközalapjai révén. (H. B.)
