Az erőseké az uniós pénzek nagyobb része

Az uniós csatlakozás óta eddig minden évben pozitív volt Magyarország egyenlege a közösséggel szemben. Nagyobb lehetne azonban a többlet, ha gyorsabban fogynának a támogatások, ám az intézményrendszer még mindig nem vette fel a pályázók tempóját - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. Az Európai Unió költségvetéséhez Magyarország 2004-ben 133 milliárd, 2005-ben 215 milliárd, 2006-ban 213 milliárd, míg 2007-ben 189,5 milliárd forinttal járult hozzá. Ugyanakkor az uniótól támogatásként a csatlakozás évében - 2004-ben - 171 milliárd, míg a múlt évben már 459 milliárd forintot kapott.

Az uniós források kiáramlásának lendülete tavaly megcsappant. Ennek a többi között az volt az oka, hogy mindvégig alulbecsülték a pályázók számát. Ugyancsak a munkát hátráltatta, hogy újra és újra átszervezik az intézményrendszert, sorozatosak a vezetőcserék, nem megfelelőek a feladatleosztások. Ez a lebonyolításokat végző szervezetek munkáját lassította, bizonytalanná tette, hiányosságokat okozott.

Az ÁSZ rámutatott, hogy az EU-források felhasználásakor nem érvényesült megfelelően a pályázók esélyegyenlősége, a tőkeerősebb vállalkozások, a fejlettebb régiók és a nagyobb települések pályáztak sikeresebben, ami tovább növelte a már meglevő pénzügyi, gazdasági előnyüket. Ugyanakkor a nem tőkeerős pályázóknál likviditási nehézségeket okozott az EU-támogatások utólagos finanszírozása, amit gazdálkodásuk átmeneti visszafogásával ellensúlyoztak.

A 2000 és 2006 között rendelkezésre állt 1,995 milliárd eurós támogatási keretnek éppen a felét használta fel Magyarország - derült ki. Ezzel az újonnan csatlakozó országok közül a 3. helyen, míg a teljes mezőnyben a 19. helyen állt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.