A vitás pontok között lehet, hogy a természetbeni juttatások zömét plusz 11 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulással kívánja terhelni a Pénzügyminisztérium, amiből 55 milliárdnyi pluszbevételt vár. Az MTI szerint Veres János az OÉT előtt azt mondta, a 11 százalékos hozzájárulás kivetése nélkül nem lesz pénz az öt százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésre - amit áprilistól tervez a kormány. Az étkezési utalványos és egyéb nem pénzbeli juttatások extra terhelését az OÉT kifogásolta elsősorban. A keddi ülésen a vállalkozások házipénztárával kapcsolatos szigorítási tervekkel sem értettek teljesen egyet.

Vélhetően a le nem zárt adóügyek közé tartozhat a lakásfelújítás áfájával kapcsolatos kedvezmény ügye. A kormányfő hétfőn közölt javaslata szerint a felújítási munkadíj (nem az anyagköltség) áfáját visszaigényelhetnék a magánszemélyek a személyi jövedelemadóból. Úgy tudjuk, ez is az általános kedvezménykorláthoz kötődne, vagyis csak az kaphatná vissza a 20 százalékos forgalmi adó egészét, aki az év egészében kevesebbet keresett, mint bruttó 3,4 millió forint - 3,9 milliós jövedelemig a kedvezmény egy része járna. Ám aki más címen vesz igénybe kedvezményt, az nem vagy csak részben tarthatna igényt e pénzre. Nekik így aligha éri meg számlát kérni a szobafestőtől, de nyilván annak sem, aki eleve nem fizet annyi adót. A szaktárca szerint egyébként nem jelentene többletkiadást a gazdaságfehérítő intézkedés, mivel ugyanaz a pénz menne ki kedvezményként, amennyi pluszban - hiszen most nem sokan kérnek számlát - bejön áfaként.

A tegnapi kormányülés témája volt a megemelendő távhőtámogatás, illetve az annak forrásául szánt "Robin Hood adó". A banki extranyereségre annak idején kivetett különadó mintája alapján tervezendő új adóról azonbannincs még egyezség a kabinetben. Ha mégis bevezetnék, akkor az energetikai cégeknek várhatóan két évig kellene az extra teherrel számolniuk.