Az európai és afrikai hálózatáért meg persze a brüsszeli repülőtéri helyekért is versengnek azok a légitársaságok, amelyek egymásra próbáltak licitálni, hogy fölvásárolják a Brussels Airlinest, a belga állami társaság, a Sabena utódját, amely több más európai légicéggel, például a Swissairrel együtt az évtized elején, az Amerikát ért terrortámadás utáni katasztrofális helyzetben omlott össze. A Brussels Airlines a Malév mellett, illetve a magyar társasággal együttműködve naponta több járatot is működtet Budapest és Brüszszel között, s a belgák fapados árakat is kínálnak. A WizzAir diszkontársaság Charleroi-ba repül, amely a belga fővárostól délre fekszik, mintegy egyórányi autóútra.

A Lufthansa jelent meg a színen elsőként, s végül nyert. Hatvanötmillió eurót fizetett a cég 45 százalékáért. A Brussels Airlines részvényeinek harminc százalékát Richard Bran-son Virgin társasága ellenőrizte, a maradék hetvenet pedig 35 belga cég jegyezte. A hazai részvényesek szerint a Brussels Airlines legalább 200 millió eurót ér, a kérők azonban inkább 150 millióra teszik az értékét. A vita tárgya éppen az összeg nagysága. Az egyezség szerint a Lufthansa 2011-ig megveheti a maradék 55 százalékot, de az összeg nem haladhatja meg a 250 millió eurót, függően a cég jövőbeli teljesítményétől. Branson is eladja részesedését.

A Virgin Express 2006-ban olvadt be a belga cégbe. Tavaly a Brussels Airlines 5,8 millió utast szállított, valamivel többet, mint 2006-ban. Árbevétele két százalékkal 903 millió euróra növekedett, míg profitja 66 százalékkal 23 millióra bővült.

Az utóbbi hetekben jelezte érdeklődését a British Airways (BA) is, amely a spanyol Iberia felvásárlásáról is tárgyal. A Lufthansa az osztrák AUA-t is szeretné megkaparintani, s állítólag megfontolja a Scandinaviant (SAS) is. A britek - akik az American Airlinesszal kívánnak transzatlanti szövetséget létrehozni - egyes vélemények szerint az amerikaiak biztatására igyekeztek beszállni a Brussels Airlinesba. A Virgin mindenesetre kampányba kezdett, hogy megakadályozza az atlanti kapcsolatok kialakulását, mondván, az korlátozná a versenyt, s rossz lenne az utazóknak. A BA londoni főhadiszállásán úgy okoskodtak, hogy a Lufthansa nem hagyja ki az osztrák lehetőséget, a francia-holland Air France- KLM páros pedig inkább az Alitaliát vinné, s így végül az ölébe pottyanhat a brüsszeli cég. A fejlemények arra utalnak: Európában három nagy cég maradna: a BA, az Air France-KLM és a Lufthansa. Kérdés, mit szól ehhez az Európai Bizottság, amely tavaly elutasította az ír Ryanair ajánlatát a nemzeti légitársaság, az Air Lingus felvásárlására, mondván, ez csökkentené a versenyt Írországban.

A Brussels Airlines értésre adta: olyan partnert keres, amely megtartaná a márkát, vagyis a légitársaságot. A szintén versengő kínai Hainan ezt mindenesetre megígérte, s megpróbált éket verni a flamand és a vallon kormány közé. Flamand részről azt szerették volna elérni, hogy a Hainan a brüsszeli reptereret használja, míg a vallonok Charleroi-t, azaz Dél-Brüsszelt ajánlgatták.

A Lufthansa negyven évvel ezelőtti színei és egyenruhái a Ferihegyi repülőtéren