A költségvetési lazítás a pénz elégetésével érne fel - mondta Peer Steinbrück német pénzügyminiszter Nizzában, ahol kollégáival meglehetős egységben határolódott el az amerikai típusú gazdasági élénkítés gondolatától. - Emlékszünk még a hetvenes évek gondjaira, a kiadásnövelések korlátozottan növekedésgyorsító, ám inflációgerjesztő hatásaira.

Brüsszeli uniós döntéshozók is úgy gondolják: az Egyesült Államokban alkalmazott adómérséklés és állami költekezés csak rövid ideig élénkítheti a gazdaságot. A megemelkedett inflációt látva a pénzügyminiszterek kiálltak az Európai Központi Bank, annak kamatpolitikája, s különösen Jean-Claude Trichet elnök mellett. Ám, hogy ne vádolják őket tehetetlenséggel, a pénzügyminiszterek úgy döntöttek, ötven százalékkal megemelik az Európai Beruházási Bank által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtható hitelt, amelynek öszszege így 2008-ban és 2009-ben 15 milliárd euró lesz.

A nizzai kötetlen találkozón elhangzott megannyi egybecsengő nyilatkozat ellenére azért valóságérzékükről is tanúságot tettek a résztvevők. Miután többen is kifejtették, hogy a költségvetési deficit mértéke továbbra sem lépheti át a három százalékot, Juncker luxemburgi pénzügyminiszter - aki az euróövezeti kollégáiból álló csoport elnöke - kijelentette: az "automatikus stabilizátorok" azért működésbe léphetnek. Elemzők gyorsan le is csaptak erre a mondatra, amely elvileg arra vonatkozik, hogy nehéz időkben mindazok engedhetnek a gyeplőn, akik a fellendülés éveiben jól gazdálkodtak, s netán többletet halmoztak fel büdzséjükben. Nizzai források hozzátették: a realitás utat tört magának, hiszen a vártnál is gyengébb növekedés mellett a költségvetések állapota szerte az unióban romlani fog.

A brüsszeli bizottság a napokban adta közre előrejelzését, amelyben 1,7-ről 1,3 százalékra vitte le a növekedési becslést az eurózóna gazdaságai számára. Németország és Spanyolország ráadásul még recesszióba is süpped, akárcsak a valutaövezeten kívüli Nagy-Britannia. Mindenki elismerte Nizzában, hogy a növekedési ütem lassulása a vártnál erőteljesebb, s hogy a gyorsítási szakasz még odébb van. Juncker viszont azt hangoztatta, hogy a német gazdaság elkerüli a recessziót, s a bizottság prognózisa kissé eltúlozta a veszélyeket.

Ez persze vita tárgya, de az mind kevésbé, hogy az Egyesült Államokban kirobbant, s már egy éve tartó ingatlanpiaci hitelválság - amelynek nyomán Európában is pénzügyi krízis bontakozott ki - egységesebb fellépést követel. A francia Christine Lagarde szerint - aki most a pénzügyminiszteri tanács soros elnöke - nyilvánvaló, hogy a pénzintézetek egymással nem egyeztetnek, s tevékenységüket csupán nemzeti szinten felügyelik, holott nemzetközi tranzakciókat bonyolítanak le. A belső piaci biztos, Charlie McCreevy a pénzügyminiszterek előtt arról beszélt: miután a hitelminősítő intézetek működésének feltételeit már szigorította az EU, most a pénzügyi szektorra összpontosít. Erősíteni kívánja a felügyeletek együttműködését, bővíteni az adatszolgáltatást, és változtatni szeretne számos követelményen, például a tőkemegfelelési mutató mértékén, a likviditásmenedzsment szabályozásán vagy a termékek értékpapírosításának engedélyezésén. A központi banki vezetők leszögezték: a pénzügyi válság elhúzódhat.

- A huszonhét tagországnak már több mint a fele egyetért azzal a - magyar kezdeményezésre is született - javaslattal, hogy létre kellene hozni az egységes pénzügyi felügyeletet - mondta lapunknak Veres János pénzügyminiszter.

A németek elvetik a csökkentett éttermi áfát

A nizzai találkozón a német pénzügyminiszter - osztrák és dán kollégájának lelkes egyetértése mellett - elutasítóan reagált a kedvezményes áfa körének szélesítésére vonatkozó korábbi bizottsági javaslatra. A vita után Kovács László adóügyi biztos lapunknak azt mondta: két megközelítés létezik, az egyik költségvetési, a másik foglalkoztatási, szociális, környezetvédelmi szempontú. Hozzátette: abban azonban mindenki egyetért, hogy a kedvezményes áfát minden tagállam alkalmazhassa ugyanarra a termék- és szolgáltatáskörre, de piactorzító hatás nélkül és persze nem kötelező erővel. A jelenlegi rendszer - amelynek teljes áttekintését is szorgalmazza a bizottság - egyedi, egyezményes kivételezések szövevénye, ám a derogációk egy része 2010-ben lejár. A bizottság nyáron vetette fel, hogy a kedvezményes áfa körét ki kellene terjeszteni és alkalmazhatóságát határidő nélkül meghosszabbítani például az olyan helyi szolgáltatásokra, mint az étterem, a lakástatarozás vagy például a csecsemőpelenkára és a hangoskönyvre. (Jelenleg 12 tagállam csökkentett áfát vet ki az éttermi szolgáltatásokra, de ezt a lehetőséget nem adták meg az újabb belépőknek.) Egyes országok úgy vélik, a mostani nehéz gazdasági helyzetben költségvetési bevételektől esnek el, miközben a fogyasztók nem éreznék meg az alacsonyabb áfa hatását, mások szerint viszont ezzel az eszközzel növelni lehetne a foglalkoztatást. Az elnöklő Lagarde francia pénzügyminiszter jelezte: a bizottság októberre elkészíti összegzését, hogy novemberben politikai haladást lehessen elérni. Az unióban az áfa kulcsa legalább 15 százalékos, s két kedvezményes ráta is alkalmazható - ám egy olyan lista alapján, amely egyéni alkuk, testre szabott forgalmiadó-mértékek alapján a főszabálytól eltérő kulcsokat is engedélyez jórészt a régi tagországoknak.