Számlával dicsértetik a napot
Bár több tucat egyszerűsítési lépést és némi adócsökkentést is tartogat a jövő évi adócsomag - kormány által egyelőre el nem fogadott - tervezete, érdemben nem sok mindenkinek lenne jobb vagy könnyebb az élete jövőre a mostaninál. A magánszemélyek havi 140 ezer forint feletti jövedelem esetén 4500 forinttal magasabb nettó bért vihetnének haza, munkáltatóik járulékterhe pedig személyenként legfeljebb 6900 forinttal csökkenne. Ez a személyi jövedelemadóban a sávhatár emelésének és a munkáltatói járulék csökkentésének a hatása. Ezen felül jó néhány adóigazgatási eljárás, továbbá a kisvállalkozások könyvelése egyszerűbbé, gyorsabbá és talán olcsóbbá is válik, de a fekete leves ez úttal sem marad el - legalábbis a tervek szerint.
A különadó megszüntetéséből a cégek gyakorlatilag semmit nem éreznének. A lépést ugyanis jócskán ellensúlyozná a 16-ról 18 százalékosra emelkedő társasági adó terebélyesedő alapja. Megszűnne például a helyi iparűzési adó levonhatósága, az adományozásra, a csökkent munkaképességűek, munkanélküliek foglalkoztatására vonatkozó kedvezmény, de vége lenne a volt offshore cégeknek kulcsfontosságú kamat- és jogdíjkedvezménynek is. S nem utolsó- sorban a céltartalék is adóalappá válna, ami a bankoknak fájna leginkább.
Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég elnöke már a tervek alapfeltevésével sem ért egyet. Szerinte attól nem lesz több bevétele a költségvetésnek, hogy több mint duplájára emelik a volt offshore cégek effektív adóját. Ezek ugyanis el fognak innen menni, a bevétel pedig annyi sem lesz, mint eddig. Az iparűzési adóra vonatkozó kedvezmény megszüntetése pedig a nagy foglalkoztatókat és a nagy hozzáadott értéket előállító cégeket terheli majd leginkább. László Csaba, a KPMG partnere szerint a helyi iparűzési adó okozta problémák már nem egy céget riasztottak el az országból. Számításai alapján a megszűnő kedvezmények hatása az lesz, mintha a 16 százalékos nyereségadót 20 százalékosra emelnék fel.
Oszkó Péter véleménye a fekete- gazdaság elleni lépésekről sem kedvező. A szigorítások nagyrészt azokat az embereket érhetik el, akik amúgy törekednek a legális adózásra, vagy gyakorlatilag behajthatatlan adótartozásokat lehet így összegyűjteni - mondja. Fehéredés révén szerinte csak úgy lehet jelentős plusz- bevételre szert tenni, ha a szigorítás érdemi adócsökkentéssel jár együtt.
A nagyobb szigor leginkább a vállalkozókat érinti majd. A vásárolt áru vagy szolgáltatás értékének ötödére rúghat a bírság, ha az evázó, átalányadózó vállalkozók, valamint a számlatartásra kötelezett vevők nem őrzik meg a bizonylatot. Ugyancsak ilyen mértékű bírság terhe mellett írnák elő a banki átutalásos fizetést bizonyos cégek közti ügyleteknél. Úgy tudjuk, 100 ezer forint felett tilos lenne a készpénzhasználat, de az erről szóló jogszabály még készül. A munkabéreket és a 20 ezer forint feletti kifizetéseket is utalni kellene, kivéve, ha nincs bankautomata a foglalkoztatott településén. Ugyancsak a kisebb készpénzforgalmat célozza egy félig-meddig régi ötlet felmelegítése. A vállalkozások csak korlátozott mennyiségű készpénzt tarthatnának maguknál (papíron is): a korlát az előző üzleti év bevételének 0,8 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint lenne. Azt egyelőre nem tudni, mivel is vennék rá a vállalkozókat ennek betartására - korábban a limitet meghaladó készpénzállományt adóztatták volna, ám az ötlet az Alkotmánybíróságon (AB) elbukott. László Csaba szerint most is kérdéses, mit szól a készpénzforgalmat korlátozó ötlethez az AB. Ezzel együtt, komoly lépésnek tartaná, ha sikerülne véget vetni a kisvállalkozások milliós, csak papíron létező házipénztárainak. (A vállalkozói számláról kivett pénz papíron bekerülhet a házipénztárba, és azt sokszor magáncélra költik a vállalkozók).
Jövőre a számlaadás elmulasztása, a feketefoglalkoztatás és az igazolatlan eredetű áru forgalmazása is nagyobb kockázattal járna. Utóbbi esetében az áru értékének akár ötöde - legfeljebb egymillió forint - is lehetne a bírság. A többi esetben pedig a közvetlenül felelős alkalmazott mellett a munkaügyi bejelentésért felelős magas szintű vezető , illetve a bolti eladó felettese is büntethető lenne, utóbbiak legfeljebb 100 ezer forintra. A számlaadást elmulasztó eladót továbbra is 10-50 ezer forintra lehetne büntetni. A sokszoros viszszaesőknél a tevékenységgel, a boltbezárással együtt akár fel is függeszthetnék az adószámot. A jövedelemeltitkolás és a fiktív költségelszámolás az eddigi 50 helyett 75 százalékos adóbírsággal is járhat.
Könnyen előfordulhat, hogy emelkednek a bírságalapok, vagyis a megállapított adóhiány. A tervek szerint az APEH a mostaninál több esetben becsülheti meg a vállalkozó jövedelmét és adóját, s ha ezzel nem ért egyet a cégvezető, neki kellene bizonyítania igazát. A vállalkozóé lenne a bizonyítás terhe akkor is, ha a revizor megkérdőjelezi, hogy az elszámolt költségek valóban a vállalkozásban merültek-e fel. László Csaba szerint az szintén nem bizonyos, hogy ezek kiállják az alkotmányossági próbát, de hozzáteszi: ha az APEH korrektül és szakmai alapon végzi majd ezeket az ellenőrzéseket, a tisztességes cégeknek nem árthat.
Régi-új ötlet az is, hogy közbeszerzéseknél a havi nettó 200 ezer forintnál nagyobb megbízási díjat csak akkor lehetne kifizetni, ha az alvállalkozó igazolja, nincs köztartozása. Ha van, de mégis megkapja a pénzt, a neki fizető vállalkozás is felelne tartozásáért. Tavaly 100 ezres limittel próbálták ezt bevezetni. Most vélhetőleg tisztább helyzetet teremt az új közbeszerzési törvény a tekintetben, hogy ez kikre is vonatkozna, másrészt az APEH jövőre a jól fizető adóalanyok listáját is kénytelen lesz vezetni. S ha valamely cég ezen szerepel, nem kellene nullás igazolásokért szaladgálnia.
S még egy a felmelegített ötletek sorából: ismét átalakítanák a személyi jövedelemadó bevallási rendszerét. A munkáltatóknak megint kötelező lenne elkészíteniük munkavállalóik adómegállapítását, ha kérik (és jogosultak rá). A legtöbb magánszemély viszont sokkal könnyebben fordulhatna az APEH-hez is ez ügyben, mint korábban. A megadott adatok alapján a hatóság számolna, majd a magánszemély javíthatná, kiegészíthetné a bevallását. A jelenleg ADAM néven futó adóhatósági adómegállapítás nem örvendett nagy népszerűségnek: évente néhány ezer ember élt a lehetőséggel.