Rohadt idők a Szobi Szörpnél
Keserű napokat él meg manapság a hazai üdítőipar korábbi emblematikus egységének számító Szobi Szörp. A több száz főt foglalkoztató, nagy múltú egység tavaly augusztus óta áll. Pedig 2005-ben, amikor az üzemet 1990-ben privatizáló francia világcég, a Tesseire részvényei nagy részét eladta a cég két vezetőjének, az új tulajdonosok - Fazekas László és Kanti Gábor - még bizakodóan nyilatkoztak. Hiába.
A termelés tavaly augusztusi leállását követően az idén márciusban a felszámolás jogi folyamata is megkezdődött. Péter Márta felszámolóbiztos nem vizsgálta, mi vezetett az üzem bezárásához. Az elmúlt napokban sem lapunknak, sem a felszámolóbiztosnak nem sikerült elérnie az előző vezetőket.
Információink szerint a szörpgyártóban a legnagyobb, milliárdos nagyságrendű hitelállománnyal a Raiffeisen Bank ragadt benn. Mivel azonban az ingatlan- és ingó vagyonon jelzálogjoguk van, a kiárusítás bevételeiből még jelentős összegeket viszontláthatnak. A felszámoló legalábbis 1,3 milliárd forintos nettó "irányár" mellett várja a jelentkezők ajánlatait. Péter Márta már tárgyalt az ügyben hazai és nemzetközi befektetőkkel.
Értesülésünk szerint a második legnagyobb követelés a svéd hátterű, csomagolóanyagokat gyártó Tetra Pakhoz kötődik. Ők viszont, elméletileg, több százmillió forintnak üthetik bottal a nyomát. Igaz, ha újraindulna a termelés, elérhetik, hogy az új tulajdonos - bár erre semmi nem kötelezi - a tartozásból még faragjon.
A Raiffeisenen és a Tetra Pakon kívül több kisebb hitelező van még a listán, de már ők is nyugodtan leírhatják nullára a követelésüket. Az összesen mintegy százmilliót követelő dolgozók a felszámolóbiztos reményei szerint viszont néhány tízmilliós összeghez még hozzájuthatnak, mert van néhány olyan vagyontárgy, amelyre az általa meg nem nevezett banknak nincs elsőbbségi joga.
Péter Márta egyben határozottan cáfolta azokat a feltételezéseket, miszerint a gyárban a minap lefoglalt, többkamionnyi rohadó élelmiszerhez bármi köze lenne. Helik Ferenc fővárosi és Pest megyei helyettes főállatorvos csütörtöki bejelentése szerint a telephelyen 750 tonna "feldolgozásra és fogyasztásra alkalmatlan" paradicsom- és gyümölcssűrítményt találtak. A felszámolóbiztos elmondása szerint a szóban forgó, élelmiszerrel töltött hordókat a finanszírozó bank és az előző cégvezetés megállapodása alapján korábban közraktárban helyezték el, így nem került be a felszámolási vagyonba - tehát a felszámolóbiztosnak ráhatása sem volt az élelmiszer-alapanyagok sorsára. Tudomása szerint később a bank érdekében a közraktárból hajthattak végre árverést. (A hatósági vizsgálat során kiderült, a csomagok egy részét az árverésen egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozás vette meg, ahol az ellenőrök szintén találtak 440 tonna rohadó szilva- és paradicsomsűrítményt.) Péter Márta leszögezte: a felszámolási folyamatban nem lát ehhez hasonló "rejtett aknákat". A felügyelete alá csak nagyon kis mennyiségű élelmiszer tartozik, melyek jó részének még nem járt le a szavatossági ideje, így azt az értékesítendőkkel együtt eladhatják.
