Így az ágazatban legnagyobb jövedelmet biztosító libamáj-előállítás is szünetel - hangzott el a Baromfi Terméktanács sajtótájékoztatóján. Magyarországon évente 2500 tonna liba- és kacsamájat állítanak elő kényszeretetéssel. A baromfiágazat 250 milliárd forintra tehető éves árbevételének tíz százaléka e termékek kiviteléből származik.

A terméktanács későn kapott észbe - ismerte el Bárány László, a szervezet elnöke. - A német és osztrák gyökerű állatvédők kampányát csak akkor vették komolyan, amikor tucatnyi áruházlánc már kilistázta azoknak a magyarországi feldolgozóknak a termékeit, amelyek szerepeltek a Négy Mancs által összeállított feketelistán. A szervezet azt akarta elérni, hogy az általa állatkínzásnak minősülő libatöméssel hagyjanak fel a magyarok.

Európában fél tucat országban folytatnak hasonló módon libatömést, de ezért csak Magyarországot támadják, ezért a terméktanács úgy véli: a kampány mögött gazdasági érdekek állnak. A terméktanács szeretné elérni, hogy (Franciaországhoz hasonlóan) az állatvédelmi törvény jogosítsa fel a tenyésztőket és a feldolgozókat e technológia alkalmazására, továbbá azt, hogy a hízott liba mája legyen hungarikum.

Horn Péter akadémikus beszámolt azokról a magyar és külföldi kísérletekről, amelyek szerinte azt bizonyították: a tömés nem jár tartós fájdalommal az állatnak. Az erőszakos táplálás okozta májnagyobbodás visszafordítható, az éhkoppra fogott, korábban tömött liba nagyobb mája néhány hét alatt a normálisra lappad, sőt ami a szárnyasok világában az egészség biztos jele: szaporodnak is.