Bár a kormányfő által bemutatott gazdasági elképzelések fogadtatása meglehetősen hűvös volt szakértői és piaci körökben, Gyurcsány Ferenc közvetlenül nem reagált a kritikákra. Veres János pénzügyminiszter annyit mondott, meglesz a gazdaságfehéredésből várt bevétel a több mint ezermilliárdos adócsökkentés finanszírozására (amiből 115 milliárdot máris adóemelés révén áll a kormány). A szigorítási és egyszerűsítési terveket azonban még nem tárta a nyilvánosság elé.

A Pénzügyminisztérium viszont összegyűjtötte az elmúlt fél évben megismert szakértői adójavaslatokat, bizonyítandó: nincs egyértelműen üdvözítő megoldás. A kormány a szakértői anyagok hibájának tartja, hogy nem mondják meg, miből kellene előteremteni a szükséges százmilliárdokat, vagyis csak adót terveznek, költségvetést nem. Egyedül az Oriens részletezte, kiktől venne el, a hogyant azonban ők sem mondták meg.

A szaktárca által összeállított anyag meglehetősen szerény érvként szolgálhat amellett, hogy a kormány terve a lehető legjobb, illetve a legkevésbé rossz. Az összehasonlításban eleve nem szerepel a kormányzati program - igaz, később, a tervek nyilvánosságra hozása után beletehetik. De hiányoznak olyan összefüggések is, amelyek egy adójavaslat hatékonyságát erősen befolyásolják. A szaktárca jelzi ugyan egy táblázatban, hogy mely terv megvalósulása járhat együtt gyorsuló növekedéssel, magasabb inflációval, a foglalkoztatás bővülésével vagy épp a reálbérek emelkedésével, illetve csökkenésével, azt azonban elméleti szinten sem közli az anyag, hogy mindennek költségvetési kihatása is van - márpedig van. A nyugdíjszámítás sajátosságait figyelembe véve a nyugdíjkasszában akár hosszú távon is. Az áfaemelési tervekkel és az általános nettó béremelkedési javaslatokkal együtt járó magasabb infláció például több áfa- és jövedékiadó-bevételt jelent, valamint - a versenyszférának az inflációhoz nagyjából igazodó béremelési gyakorlata miatt - rendszerint több befolyó járulékot és jövedelemadót is. Igaz, e többlet jó részét elviszik a nyugdíjasok, akik járandóságát az infláció és a béremelkedés ütemének megfelelően igazítja a mindenkori kormány - ha az áremelkedés a vártnál magasabb, azt rendszerint a novemberi nyugdíjkorrekciónál érvényesítik a juttatásokban. Elvileg problémát jelenthetne, ha az így növekvő nyugdíjkiadásokra nem futná a csökkenő járulékokból - igaz, a központi költségvetésből ez esetben is lehet nagyobb összegeket átemelni. Kérdés, meddig? S persze az infláció alakulása az államadósság kamatterheire is hatással van. Az összehasonlításból kimaradt a fehéredési hatás vizsgálata is. Márpedig ha több lesz a bejelentett munkavállaló, esetleg magasabb munkabér mellett, akkor a bérstatisztikák is változnak. Mindenesetre az alapvetően a gazdaságfehéredésen alapuló kormányzati tervek mellett elegáns lett volna a többi javaslat fehéredési következményeit megbecsülni, ha már összehasonlításról van szó.

Nagy különbség, hogy a szakértők kivétel nélkül - a biztos realitásokat szem előtt tartva - csak erre a parlamenti ciklusra terveztek, igaz, jelentősebb kiadáscsökkentéssel és/vagy adóemelésekkel (több esetben áfaemeléssel). S az is igaz: a legtöbb szakértői csapat nem tartott szem előtt olyan politikai és/vagy szociálpolitikai megfontolásokat, miszerint "nem csökkenhet a szociális ellátások általános szintje".

Adójavaslatok gazdasági hatásai

Forrás: Kormányzati összeállítás