Sok év óta először alakult az eredetileg tervezettnél jóval kedvezőbben az államháztartás hiánya, ugyanakkor az akut költségvetési problémák jó része ma is fennáll - derül ki a zárszámadási törvény tervezetéből és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) erről készített jelentéséből. Az 1752 milliárdos várakozással szemben 1361,4 milliárd forint lett a deficit, ami uniós szabályok szerint a GDP 5,4 százalékát teszi ki. Ennek hátterében azonban nem a kiadások gyorsabb apasztása, hanem a bevételek megugrása rejlik. A zárszámadás mellékletéből kiderül: az állam tavaly a GDP 44,4 százaléka helyett 45,8 százalékának megfelelő mennyiségű pénzt szedett be (2006-ban 44 százalékos volt ez az arány).

A jobb hiányszám egyrészt többlet-adóbevételt jelent (a gazdaságfehéredéssel, a magasabb inflációval magyarázható ez), valamint jóval több pénz folyt be a költségvetési szervekhez. Kevesebbet kellett költeni az államadósság kamataira, gyógyszertámogatásra, táppénzre, az uniós projektek társfinanszírozására (ami voltaképp késlekedést jelent az uniós projektek egy részénél és a négyes metrónál). A kiadási oldalon ugyanakkor jelentős többletek is voltak, például a tervezettnél magasabb inflációhoz szabott nyugdíjak kiegészítése vagy a MÁV mintegy 60 milliárdos többlettámogatása. De az állami működés költségein sem sikerült fogni: a GDP 7,5 százalékának megfelelő menynyiségű pénzt költöttünk erre, ami alig jobb, mint a 2006-os adat, és sokkal rosszabb, mint amit tervezett a kormány, ez a GDP 6,4 százaléka lett volna. Ezzel együtt a központi államigazgatásban nincs nagy megtakarítási lehetőség, mivel arra mindössze 130 milliárd forint megy el, érdemben kiadást visszafogni az állami szolgáltatások területén lehet csak - tette hozzá Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke.

Mindazonáltal a jóléti kiadásoknál sem sikerült annyit megtakarítani, mint tervezték: a GDP 30,9 százalékát, vagyis közel harmadát költöttük nyugdíjra, szociális és családtámogatásra - a tervben 30,5 százalék szerepelt. Érdemi csökkenés az egészségügy kiadásainál volt: GDP-arányosan a 2006-os 5,2-ről 4,6 százalékra ment le a mutató. A társadalombiztosítás többlettel is zárt, igaz, a 27,6 milliárdos plusz nem ment volna a központi költségvetéstől kapott 856,4 milliárdos kiegészítés nélkül. A számvevők úgy vélik, ez változatlanul azt jelzi, sürgős lenne az egészségügy és a nyugdíjrendszer további átalakítása.

Az adóbevételek megbízhatóan és jól teljesültek - a jövedéki és a jövedelemadók túl is teljesültek - 2007-ben. A lakosság és vállalkozások felhalmozódott adótartozásának mértéke azonban aggasztó a számvevők szerint. Tavaly mintegy 130 milliárd forinttal nőtt az APEH kinnlevősége, amely az év végére megközelítette az 1080 milliárd forintot - összehasonlításképp az egészségügyre tavaly 1167 milliárd forint ment el. Annál is inkább probléma ez, mivel az adós cégek egyre kisebb része működik, s egyre több közülük a felszámolás alatt lévő vállalkozás, amelyből többnyire reménytelen beszedni a teljes tartozást. A számvevők azt mondják, a nem fizetés oka nagyrészt a vállalkozások likviditási gondjaiban keresendő.

Az önkormányzatok 2007-es gazdálkodása nem okozott különösebb meglepetést: a számvevők 77 esetben jelezték, hogy a helyhatóságnak jogosulatlanul igénybe vett támogatást kell visszafizetnie, 64 esetben viszont a költségvetés tartozik a településnek. Gondot változatlanul a többnyire a megyei önkormányzatokra, nagyobb városokra jellemző kötvénykibocsátás jelenthet. Az uniós projektekhez szükséges önrészt és a beruházásból, esetleg működésből hiányzó pénzeket egyre több helyen így próbálják pótolni. Míg 2006-ban 24,5 milliárdos volt a kötvényállomány, tavaly elérte a 180 milliárd forintot. Komoly kockázatai ennek ott vannak, ahol a pénz jelentős részét működésre, régi hitelek áthidalására költik, vagyis nem értékteremtő beruházásra. A kötvények visszavásárlása pedig a következő ciklusok vezetőinek - illetve választóiknak - a vállát nyomja majd.

Az ÁSZ számos ajánlása mellett ismét megjegyezi: nagy szükség lenne a költségvetés szabályszerű, számon kérhető tervezésére és végrehajtására, amelyhez a jogszabálytervezetek a parlament előtt vannak. A kormányfő nemrég bemutatott adójavaslataira pedig lényegében azzal reagált Kovács Árpád, hogy nem lehet csodát (adóreformot) tenni addig, amíg nem gondolják újra, milyen feladatokat kíván és tud ellátni az állam, az önkormányzat, ehhez menynyi pénz kell.

Az ÁSZ külön foglalkozott a négyes metró beruházásával, a meghiúsult kormányzati negyed terveinek költségeivel, valamint az MSZP Köztársaság téri volt székházának értékesítésével. Utóbbit alapjában véve rendben találta, csupán arra nem adtak a székház értékesítői magyarázatot, miért is volt szükség az eladásra. A befuccsolt kormányzati negyed terve 2008 végéig az adófizetők 9,5 milliárd forintjába kerül majd, és az ügynek ezzel még nincs vége - jelezte Kovács Árpád. A négyes metró esetében a pénzügyi folyamatokra koncentráltak most a számvevők, a jócskán csúszó beruházást később értékelik. 2007-re 65 milliárdnyi költségvetési támogatást ütemeztek erre a projektre, ebből 35,7 milliárdot költöttek el. Ennek kis részét szabálytalanul: a jelentésben megjegyzik, hogy 54 esetben még a munkák elvégzése előtt kifizették a számlákat - vélhetőleg a határidő látszólagos tartása végett.

Kovács Árpád a zárszámadási tájékoztatón