Lakáshitelesek: nem lesz elsétálás
A részletek kidolgozása után, várhatóan a hónap végéig megszületik a lakáshiteleseknek szánt mentőcsomag jogszabályi háttere. Ezután a bankok felkészülése még igénybe vesz némi időt, de – pénzintézettől függően – augusztus végén, szeptember elején már igényelhetik az ügyfelek a devizaalapú jelzáloghitelük törlesztőrészletének fixálását – mondta sajtótájékoztatóján Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Mint arról korábban beszámoltunk: a hétfőn elfogadott otthonvédelmi akcióterv keretében a svájci frank alapú kölcsönök törlesztőjét 2014 végéig 180, az euróban jegyzettekét 250, míg a japán jen hitelekét – száz forintra vetítve – 200 forintban rögzítenék – ha az ügyfél erre igényt tart.
Az OTP számításai szerint egy tízmillió forintos, frankalapú lakáshitel esetében a 180 forinton rögzített árfolyam a jelenlegi 98 ezer forint körüli havi törlesztőrészletet 85 ezer forintra mérsékli. Amennyiben a következő három évben az alpesi deviza megmarad a 210 forint körüli szinten, akkor 2015. januártól az ügyfelek a mostanihoz képest 4,5-5 ezer forintos havi tehernövekedéssel számolhatnak. A legtöbb adós esetében a tényleges változás ennél kisebb lesz, a lakáshitelek átlagos összege ugyanis hatmillió forint.
Azt egyelőre nehéz megbecsülni, hogy végül mennyien élnek a lehetőséggel, ez nagyban függ például attól, hogy alakulnak a devizaárfolyamok. Amennyiben a forint a frankkal szemben tartósan a 200-as szintre vagy az alá csökkenne, az már elgondolkodtatná a hitelfelvevőket, hiszen a 180-as árfolyamhoz képest ez már nem jelentene jelentős megtakarítást, ennyiért az ügyfelek már nem feltétlenül vállalnák a szerződésmódosítással járó ügyintézést. Tartósan magasabb árfolyam esetében a helyzet éppen fordított lenne, s ezt tartja valószínűbbek Gyuris Dániel is, aki szerint az erre jogosult adósok (olyan jelzáloghitelesek, akik még nem görgetnek maguk előtt kilencven napnál régebben tartozást) akár fele is bejelentkezhet a törlesztőrészlet csökkentésére.
Ennél lényegesen kisebb aránnyal számol Gresa István. Az OTP hitelengedélyezési és kockázatkezelési divíziójának vezérigazgató-helyettese szerint a bank saját adósmentési programja keretében az ennél lényegesen kedvezőbb feltételek mellett, nagyobb arányú kiadáscsökkentéssel járó (igaz, rövidebb ideig, fél-egy évig nyújtott) lehetőségei iránt sem túl nagy a kereslet. Az átalakított hitelek aránya mindössze 6,5 százalék – ezek 70 százaléka egyébként az átstrukturálás után újra teljesítő, rendben törlesztett hitellé vált.
Gyuris Dániel szerint a kormány és a bankok között létrejött megállapodás legfontosabb eredménye az árverezési és kilakoltatási moratórium feloldása, mivel ez rákényszeríti az ügyfeleket arra, hogy a bankkal közösen keressenek megoldást, próbálják meg rendezni helyzetüket. A moratórium miatt az adósok jelentős része úgy érezte, hogy az állam majd helyt áll a tartozásaikért, ez csökkentette a fizetési hajlandóságot is. Az ügyfelek helyzete azonban különböző: vannak rendben törlesztők, olyanok, akik például munkahelyük elvesztése miatt nem képesek fizetni és olyanok is, akik, ha nem is ennyit, de valamennyit tudnának fizetni, mégsem teszik. Egy piacgazdaságban a jelzáloghitelek átfogó konszolidálása ezért fel sem merülhet – fogalmazott Gresa István.
Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a problémát elsősorban piaci alapon kell kezelni, s ez a szemlélet köszön vissza a mentőcsomagból is. Szerinte mindenkinek érdemes alaposan végig gondolnia, mielőtt a Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz (NET) fordulna azzal, hogy az állami szervezetnek érzékesítse lakását. A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel felvételekor megállapított forgalmi érték 55, városokban 50, egyéb településeken pedig 35 százalékos diszkont áron veszi át a lakásokat, s ha az összeg nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére, az adós továbbra is adós marad.
Az OTP senki hitelét nem fogja elengedni – tették nyílvánvalóvá a szakemberek. Később, már a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva az úgynevezett elsétálási jogról (vagyis, amikor a fedezet értékesítése után a bank elengedi a különbözetet) Gyuris Dániel elmondta: erről már nem tárgyal a kormány és a Bankszövetség. Pedig hétfőn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a bankadó, illetve a lakáshitelezés, valamint a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának élénkítése mellett még erről is folytatják a konzultációt a bankokkal.
A szigorú előírások miatt a NET-tel valószínűleg eleve kevesen tudnak megállapodni, de a többség amúgy is jobb feltételeket tud elérni ha a bankjával együttműködik. Az OTP például saját adósmentési programjában különböző megoldásokat javasol ügyfeleinek. Megoldás lehet az ingatlancsere, az adós kisebb ingatlanba költözik (ezt most támogatott lakáshitellel az állam is ösztönzi), de adott esetben szóba jöhet a lízing, illetve átmeneti jelleggel lakásbérleti konstrukciót is létrehozhatnak. Bírósági végrehajtást, árverést csak a végső esetben kezdeményeznek, akkor ha az ügyfél nem mutat hajlandóságot az együttműködésre.
Utóbbi esetben is felajánlják azonban, hogy az ingatlant közösen értékesítsék, felgyorsítva ezzel az eljárást, az OTP-csoport pedig vevőként megjelenik majd az aukciókon, így akadályozva meg, hogy a lakást jóval a piaci ár alatt adják el. Az OTP-nek egyébként jelenleg tízezer olyan adósa van, akinél akár már ma el lehetne indítani az adósságrendezési eljárást. Most abban bíznak, hogy a moratórium eltörlése, illetve az állami mentőcsomag ismeretében most már velük is meg tudnak állapodni.
