Magyarországon a lakosság akár évi 50 milliárd forint épületenergetikai állami felújítási támogatást is fel tudna használni hatékonyan - közölte Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. igazgatója tegnap sajtótájékoztatón. Ehhez képest tavaly mindössze egy egymilliárd forintos kiírás indult. (Ezt a jelentkezők néhány nap alatt elkapkodták.)

Az ez évi költségvetésben ugyan elkülönítettek olyan - mintegy 5 milliárd forintra tehető - forrásokat, melyeket akár lakossági energiahatékonysági programokra is fordíthatnának, de ezek sorsa egyelőre ismeretlen - tette hozzá. A nagyságrendekkel nagyobb EU-forrásokhoz a lakosság - viszont az unió szabályai miatt - nem férhet hozzá. (Amúgy a pályázó cégek-intézmények nemrég ezeket a kereteket is néhány óra alatt lemerítették.) A MEHI állami támogatás helyett inkább a kedvezményes bankhiteleket támogatná.

A magyar magántulajdonosok 25 százaléka tervez lakásán energetikai felújítást - idézi az Energiaklub felmérését Ámon Ada igazgató. 79 százalék saját pénzét költi rá, 18 százalék bankhitelt vesz fel - ennek mértéke átlag egymillió forint - és csupán 3 százalék jut pályázati pénzhez is.

40 százalék azért szánja rá magát a kiadásra, mert magas a rezsi, 35 százalék azért, mert a berendezés tönkrement és szintén mindössze 3 százalékot ösztönöz az állami kiírás.

A Kutatólabor segítségével végzett felmérés szerint a megkérdezettek a beruházástól leginkább 15-34 százalék körüli számlacsökkenést remélnek, noha Ámon Ada szerint némi odafigyeléssel a legkevésbé sem irreális cél akár az 50 százalék feletti megtakarítás elérése sem.

Azok, akik már hajtottak végre ilyen beruházást, többségben elégedettek voltak az így elért számlamérséklődéssel és a kivitelezés minőségével is. Ámon Ada ugyanakkor szomorúan állapította meg, hogy a megkérdezetteknek csupán töredéke vett igénybe szakértőt: elsősorban az interneten szerzett tudásra illetve az ismerősök tanácsaira hallgattak. A megkérdezettek ötödének egyetlen fillérje sincs ilyen felújításokra, tehát csakis száz százalékos állami támogatásban reménykedhet.

Sokan hallottak már a - többek között az Energiaklub kezdeményezésére - tavaly óta ingatlanadásvételkor kötelezően kiállítandó energiatanúsítványról, de ehhez képest kevesen láttak ilyet a valóságban is.

Magyarországon 4,3 millió lakóingatlant tartanak nyilván. Az ország energiafelhasználásának 59 százaléka ezek fűtését teszi ki - közölte előadásában Aszódy Tamás, a szigetelőanyagokkal foglalkozó Knauf Insulation ügyvezetője. A panelépületek 39 százaléka szigetelt, elsősorban a támogatási programoknak köszönhetően. A nem panel technológiájú társasházak esetében ez az arány 21 százalék, míg a 2,8 millió családi háznak csak 23 százalékáról mondható el ugyanez. Mindemellett ez csupán egy technikai adat, mivel a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy lakása megfelel az energiatakarékossági elvárásoknak.

Az Energiaklub felmérése szerint Magyarországon a családok 10 százaléka bevételeinek több mint 34 százalékát költi rezsire, vagyis energiaszegénységben él. Ez a jövedelemarány országonként más és más: ha nálunk is a brit 10 százalékot vennénk alapul, szinte mindenki energiaszegénynek számítana - vélekedett Aszódy Tamás.

A magyarországi házak falszigetelésének átlagos vastagsága 80-90 millliméter. Ez jóval kisebb, mint akár a környező országokban, amit voltaképp semmi nem indokol, csak a nemtörődömség - vélekedett az ügyvezető. Az adat Szlovákiában például 100-120, Lengyelországban 150, de még Romániában is 120 milliméter. (A skandináv államok 20 centinél nagyobb átlagos szigetelési vastagságát nem is említve.)

Aszódy Tamás szerint a ház és a lakás szigetelésével illetve megfelelő nyílászárócserével a fűtésszámla akár 50-60 százalékkal is mérsékelhető. Ebből a tetőtérszigetelés hozza be legkorábban, 2-4 éven belül az árát. A szigetelés a nyári hűtés energiaszükségletét is jelentősen mérsékli. A felújítással elérhető megtakarítás meghaladja a januári 10 százalékos rezsicsökkentés mértékét - tette hozzá.

A támogatások beindítása több ezer munkahelyet teremtene és legalább az állami kiadás mértékével megegyező többletadóbevételt hozna az ország számára - fejtette ki Aszódy Tamás. Emellett csökkentené a külső energiafüggőségét és a levegőszennyezést is - tette hozzá.

Szakértők szerint a mostani előadásokban kevéssé hangsúlyozott gépészeti felújítás is fontos, a lakás adottságai függvényében.