Úgy vélte, a központi bankok monetáris politikai eszközeik bevetésével már elérkeztek lehetőségeik határára, így most a kormányokon a sor, hogy beruházásokkal ösztönözzék a fellendülést, elsősorban az infrastrukturális, az egészségügyi és az oktatási területeken.

Elismerte, hogy nem minden kormány lesz képes arra, hogy forrásokat szabadítson fel fejlesztési célokra anélkül, hogy költségvetési hiánycélját veszélyeztesse. Ám akik megtehetik, azoknak jó példával kell elöljárniuk, s tudniuk kell, hogy a jól felépített fejlesztési programok a GDP emelkedésén keresztül többet hoznak vissza, mint amekkora lyukat ütnek a büdzsén.

Az IMF vezérigazgatója egy aix-en-provence-i konferencián tartott beszédében utalt a Világgazdasági Fórum megállapításaira, miszerint a közlekedési, energetikai, távközlési és vízügyi infrastruktúra fejlesztése jelenleg évi 2700 milliárd dollárnál tart, holott legalább 3700 milliárdnál kellene járnia. A hiányzó ezermilliárd dollár egy Dél-Korea nagyságú ország teljes éves GDP-jének felel meg – érzékeltette a nagyságrendeket Christine Lagarde.

A törékeny lábakon álló világgazdaság megerősítése munkaigényes folyamat, amelyben hatalmas, felelősségteljes szerep hárul a kormányokra. A gazdaság élénkítéséhez maguknak is hozzá kell járulniuk, nem várhatnak ezzel a központi bankokra – jelezte Lagarde.

A valutaalap vezetője ezzel arra emlékeztetett: múlt csütörtökön Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke bejelentette, hogy a 0,15 százalékos euróövezeti kamat hosszú ideig ezen a szinten marad, s az EKB ősztől a bankrendszeren keresztül pumpál – igény szerint – ezermilliárd eurónál is több pénzt a tagállamok gazdaságába, hogy felpörgesse a hitelezést, élénkítse a beruházásokat és erősítse a keresletet – írja a The Telegraph. 

Lagarde szerint a világgazdaság a csalódást keltő évkezdet után a második félévben erőre kap, és ez a folyamat lesz jellemző 2015-re is, noha a növekedés mindenképpen elmarad potenciális ütemétől. Külön kitért Kínára is, amely szerinte 7-7,5 százalék közötti növekedést produkál idén, azaz brutális visszaesés veszélyével nem kell szembenézni.

Az IMF júliusban közli legfrissebb előrejelzését, amelyben – az említetteknek megfelelően – lefelé módosítja az áprilisi prognózisban szereplő adatokat. Akkor az idei évre 3,6, a jövő évre 3,9 százalékos globális GDP-bővülést vetítettek előre.