A Magyar Posta késésben van a 2013. január 1-jei piacnyitásra való felkészülésben – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a társaság 2008–2010. évi gazdálkodásának ellenőrzése során. Ebben szerepet játszott, hogy sem a vagyongazdálkodás, sem a postapiac működéséért felelős szervezetek nem alkották meg azokat az irányvonalakat, szakmai koncepciókat, amelyhez a vállalat igazodhatott volna – hangzott el a jelentés ismertetéséről szóló sajtótájékoztatón.

Makkai Márai felügyeleti vezető jelezte, hogy a vizsgálatuknak a posta székházának eladása és a kerékpártender nem volt tárgya, azokat az „átvilágítás” nem érintette.

A számvevőszék szakértői szerint a megfelelő gazdálkodási környezet hiányában a Magyar Postának arra sem volt lehetősége, hogy megalapozottan építse üzleti elképzeléseit. Ennek hátterében az áll, hogy bár a 2013. év elejei piacnyitás időpontja már évek óta ismert, a postapolitika és az ágazati fejlesztési koncepció kidolgozása 2007 óta adós a kormányzat.

Ráadásul még 2011 második felében is csupán készülőben van a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) a megnyitott piacra vonatkozó stratégia – áll a jelentésben.

Ebben a helyzetben lehetőségként azzal is számolni kell, hogy a potenciális versenytársak belépésével a Magyar Posta piaca egy részét elveszti – mondta el Balkay Attila, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tanácsos. Mindez a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethet, vagyis a társaság akár létszámcsökkentésre is kényszerülhet.

Emellett az utóbbi időszakban a cég alaptevékenységében is visszaszorult: levélvolumenben, sárgacsekk-befizetésekben és a csomagpiacon szerepe, illetve versenyképessége csökkent. Ennek következménye, hogy a posta árbevétele csökkenő tendenciát mutat.

Fájdalmas fejlemény, hogy a utolsó nyereséges évként 2011-et jelzik előre az üzleti tervben, ezt követően 2012–2014-ben már évente folyamatosan növekvő veszteséget prognosztizálnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a piacnyitástól kezdődően a – vélhetően amúgy is spórolásra kényszerülő – költségvetésből kell majd finanszírozni a posta működését.

Ezekkel együtt a vállalat gazdálkodása a vizsgált időszakban stabil volt. A 2008–2010 közötti időszakban pozitív adózott eredményt tudott elérni – mondta Balkay Attila –, így összesen 12,3 milliárd forint osztalékot fizetett a költségvetés felé. Ez persze az egyik oldalon örömteli fejlemény, az ugyanakkor ismét csak sajnálatos, hogy ez rontotta a társaság likviditását, ezen kívül a fejlesztések forrásait is jelentékenyen szűkítette. Nem is meglepő, hogy az elvégzett beruházások elmaradtak az eredetileg tervezett szinttől.

Ezt annak ellenére szenvedte el a társaság, hogy minden stratégiai dokumentumában az szerepel: a fejlesztések elmaradása összességében a versenyképesség jelentős romlásával jár.

Az ÁSZ összefoglalójában úgy fogalmaz: „a beruházás versenyképességi tényező.” Ennek fényében szomorú, hogy 2010. év végén a 146 milliárd forint értékű eszközállománynak mintegy 37 százaléka, 55 milliárd forint volt a nullára leírt eszközállomány. Ez ráadásul az év végére 20 milliárddal nő – olvasható az ÁSZ jelentésében. Ebben a környezetben 2011–2013 között a vállalat 40,5 milliárd forint beruházást tervez.

Az ÁSZ azt javasolta: a fejlesztési minisztérium mielőbb készítse el a postapiaci stratégiát, s azt hangolja össze a Magyar Posta teljesíthető jövőképével. Emellett, úgy látják, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek bővítenie kellene a gazdálkodási kockázatokkal kapcsolatos ellenőrzést, amely segítséget nyújtana az tulajdonosi döntések időbeli meghozatalához.