A világ legnagyobb vetőmaggyártója, a 64 milliárd dollár piaci értékű Monsanto adózási okokból szorgalmazta az egyesülést a 34 milliárdos értéket képviselő riválisával, s elképzelései szerint a közös cég székhelyét Svájcba vitték volna. A hírügynökség megbízható forrásoktól azt tudta meg, hogy a titkos tárgyalások pár hónapon át tartottak, végül a svájciak álltak fel az asztaltól május végén. Számos probléma kezelésében ugyanis nem jutottak dűlőre, így a stratégiák összehangolása mellett a székhely adózási okokból történő áthelyezése is kérdéseket vetett föl, nem is szólva a felmerülő versenyjogi és erkölcsi-politikai aggályokról.

Pedig elemzők szerint első látásra értelmes dolognak tűnt a fúzió, ami jelentős költségcsökkentés mellett adómegtakarítással, ezen keresztül pedig emelkedő profittal kecsegtetett. Az ügylettel a Monsanto adóterhelése megfeleződött volna, nagyjából 15 százalékkal adózott volna Svájcban, s így évi négyszázmillió dollárt tudott volna megspórolni. A párhuzamosságok felszámolása évi hatszázmillió dolláros tehertől mentesítette volna a két céget. A Monsanto-Syngenta páros mind a vetőmaggyártás, mint a mezőgazdasági vegyszergyártás terén világelső lett volna, a közösen jobban fel tudták volna venni a harcot a német BASF-el és Bayerrel, illetve az amerikai Dow Chemicalsszal és DuPonttal. Utóbbi egyébként szintén tárgyalt a Syngentával, s közös fejlesztéseik is vannak már.

Megfigyelők szerint a Monsanto és a Syngenta előbb vagy utóbb felmelegítik a tárgyalásokat, az is lehet, hogy csak a közvélemény, a politikusok megszondázása miatt tartanak most szünetet, mint az az ilyen, nemzetközi jelentőségű ügyletek nyélbe ütése során bevett szokás. A Bloomberg a Lafarge és a Holcim esetét hozza fel példaként, a cementipar kért nehézsúlyú szereplőjének egyesülését áprilisban másfél éven belül másodszor jelentették be.

A Monsanto elköltözésével újabb amerikai nagyvállalat tette volna át székhelyét Európába, menekülve az otthoni kiemelkedően magas, 40 százalékos adóteher elöl. Az utóbbi hónapokban a Medtronic orvosiműszer-gyártó tett így azzal, hogy 42,9 milliárd dollárért megvette ír versenytársát a Covidient, s legott Dublinba is költöztette a székhelyét. Ezzel egyszersmind 14 milliárd dolláros készpénzállományt szabadít fel. Hasonló terveket dédelget az AbbVie gyógyszerkutató óriás, amely 46,5 milliárd dollárt sem sajnál ír konkurense, a Shire megvételére. A Pfizer már rosszabbul járt, a brit-svéd AstraZenecára tett 117 milliárd dolláros ajánlatát elutasították, azaz a világ legnagyobb gyógyszergyártója egyelőre nem lesz még nagyobb.