Az ÁSZ jelentése - amely a 2000 és 2007 közötti lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzésére irányult - rámutatott: a lakástámogatási rendszerben 2000 után fordulat következett be azzal, hogy az akkori kormány új lakás építéséhez és vásárlásához, valamint a használt lakás vásárlásához kamatkedvezményt biztosított, majd 2001-ben a kialakított támogatási rendszert kibővítette.

A költségvetés lakáscélú kiadása a vizsgált időszakban összesen 1469 milliárd forint volt. A lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadások növekedő tendenciát mutattak, mivel a 2000. évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra emelkedtek.

A vizsgált időszakban a kormányprogramok, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram általános lakástámogatási célkitűzéseket tartalmaztak ugyan, de teljeskörű, a lakástámogatási rendszer számszerűsített céljait magában foglaló nemzeti lakáspolitikai program nem készült. A lakástámogatási rendszer működését, a lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását, a megtett intézkedések, változtatások hatásait a kormányok nem értékelték átfogóan.

A lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendeletet 2001. február és 2008. június között 25 alkalommal módosították, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét. A szabályozás változtatásai során 2003-tól a támogatási rendszer teljesítményét csak a költségvetési kiadások nagyságával mérték a kormányok - húzta alá az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék arra kéri a kormányt, hogy határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról, a devizahitelezéshez kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását pedig vizsgálja felül. Emellett kezdeményezik az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek kötelező külső szakértői auditják. A kormány követelje meg a pályázati típusú támogatások lebonyolításának ütemezett, átlátható és dokumentált végrehajtását, továbbá a programok hasznosulásának rendszeres értékelését - szögezik le.

Az ÁSZ felidézi: a 2000-től bevezetett lakástámogatási rendszer célja új lakások építésével és a használt lakások felújításával a lakhatás minőségének javítása, valamint a bérlakásállomány növelése volt, ami az ellenőrzött időszakban alapjaiban nem változott. A támogatási rendszer rövid távú, 2000-től 2003-ig érvényes céljai teljesültek, a meghozott intézkedések 2004-ig a lakásépítések számának emelkedését eredményezték. Az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett, majd 2008-ra az összes engedélyezett hitelállományon belül a számuk 10 százalékra, értékük 8,6 százalékra csökkent.

A lakástámogatási kiadások 2000 és 2003 között egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, ezért 2003-ban szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett.
A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke. Ennek következtében a támogatott hiteleknél megnőtt a kamat. Az ÁSZ rámutat: az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többsége számára.

A lakásépítési kedvezmény összege 2000 és 2007 között három alkalommal, az inflációt meghaladóan emelkedett, az új lakást vásárlók és építők döntését azonban érdemben nem ez befolyásolta, hanem jövedelmi helyzetük, valamint a kedvező devizahitel-lehetőségek. Ennek ellenére a gyermekek után igényelhető lakásépítési kedvezményt az új lakást vásárlók és építők igénybe vették.

A pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetőségből négyet 2003 óta (bérlakásállomány növelése, közművesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, holott arra a jogszabály folyamatosan lehetőséget biztosít.

A lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása program folyamatosan élt: 2007. kivételével minden évben volt pályázati kiírás.