Völner Pál, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szombati szakmai fórumán beszélt. "Kényszerek világában élünk" – fogalmazott, és megvallotta, a kormány mérsékeltebb útdíjrendszert tervezett 2010-ben, az idén július 1-én végül működésbe lépő, a legnagyobb kamionoknak az autópályákon kilométerenként akár 130 forintot számlázó megoldásnál.

Az államtitkár szavai szerint "aránytalanul nagy terhek" bevezetését az indokolja, hogy az elmúlt két évben "megváltoztak a körülmények". A koncessziós autópályák üzemeltetőinek a választások évében 55 milliárd, az idén mintegy 100 milliárd forint rendelkezésre állási díjat fizet az ország, és a hazánk ellen még mindig érvényben lévő uniós túlzottdeficit-eljárás is szorítja a költségvetést. Az utakon így évente 150 milliárd forintot kell beszedni. Amire talán jobb lett volna két év alatt felkészülni, mint egy-két hónap alatt, és a maximális uniós díjak azonnali bevezetése helyett alighanem jobb lett volna a fokozatosság.

De akárhogy is, most már ez van. Hogy pontosan mi is, arról Emőri Gábor tartott előadást a közbekiabáló, kérdező közúti fuvarozóknak. A díjszedő- és ellenőrző rendszert építő I-Cell Kft. ügyvezető igazgatója szerint "lóhalálban" alakítják ki az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 6513 kilométernyi közutat lefedő elektronikus útdíjrendszerét. A szoros, alig több mint 2,5 hónapos határidő ellenére a siker szerinte mégis biztosított, a már működő útdíjrendszerektől eltérő magyar megoldás kiépítéséhez az I-Cell és partnere, az ARH Informatikai Zrt. a megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik.

A vetítőbe tett ábrák tanúsága szerint a HU-GO Elektronikus Útdíjrendszer munkanév alatt futó projekt fejlesztőinek nincs kétsége: feladataikkal határidőre elkészülnek. És még a rendszert bemutató, június elején induló országos roadshow is belefér a hátralévő, alig több mint egy hónapba. Az MKFE megyei iparkamaráknál szervezett rendezvényeire eljutó vállalkozóknak elmondják majd, hogy az "önbevalló útdíjrendszerben" kétféleképpen is fizethetnek.

A fejlesztők szerint az elsődleges a műholdas járműkövetésre épülő megoldás lesz. Ennek igénybevételéhez a közúti fuvarozóknak az ÁAK-nál kell regisztrálniuk cégüket és autóikat. Az állami sztrádatársaság központi számlavezetési rendszerébe bekerülő szakvállalkozások tehergépkocsijainak útdíját egy előre feltöltött egyenlegből vonják majd le, vagy utólagosan számlázzák ki a megtett kilométerek alapján. A kamionok úthasználatát leíró adatokat a remények szerint a flottakövető szolgáltatásokkal foglalkozó cégek adják majd át az ÁAK-nak. Közülük több mint harminccal már folynak az egyeztetések, és a várakozások szerint június 1-ig az együttműködési szerződéseket is aláírják.

A gépkocsijaikat műholdas rendszerben követő fuvarozók így meglévő fedélzeti berendezéseikkel kapcsolódhatnak az elektronikus útdíjrendszerbe. Azok pedig, akik még nem vettek igénybe ilyen logisztikai szolgáltatást, a rendszerépítőnél vagy a többi, az útdííjrendszerhez szerződő szolgáltatónál vásárolhatnak műholdas eszközt autóikra. Egy készülék ára a becslések szerint 50-60 ezer forint lesz.

Ötszáz lányt az utakra! – ezzel a címmel vág majd bele a magyar utakat eseti jelleggel, de legalábbis a műholdas rendszertől valamiért távol maradva, viszonylati jeggyel használó gépkocsivezetők felkészítésébe az I-Cell. Emőri Gábor szerint az ÁAK 300 viszonteladójánál június végéig felszerelt kioszkokon, további mintegy hétszáz egyéb értékesítőnél, illetve az interneten megváltható, meghatározott útvonalra szóló viszonylati jegyek megvásárlásában a nap huszonnégy órájában segítő munkatársakra az elektronikus útdíjrendszer indulását követő hetekben lesz szükség. Elsősorban a határállomások közelében kijelölt üzemanyagtöltő-állomásoknál, kamionparkolókban egyetemisták segítenek majd a gépkocsivezetőknek a regisztrációban és a viszonylati jegyek megváltásában. Az ügyvezető elárulta: számításaik szerint egy-egy kamionos felkészítése hozzávetőleg 15 percet vesz majd igénybe.

Bliccelni nem lesz érdemes: a kilométerdíjak megfizetése nélkül közlekedő 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik üzembentartói, feltéve, hogy lebuknak, akár 300 ezer forintos közigazgatási bírságot is kaphatnak. Az I-Cell fejlesztői szerint a tilosban járók kiszűrését kamerák szolgálják majd. Igaz, ezek közül a júliusi rendszerindításig csak tíz áll szolgálatba. Az ellenőrző rendszer október 20-ra ígért teljes kialakítása után viszont már 74 ilyen berendezés figyeli majd a tehergépkocsikat. Az autópályákon az ÁAK 45, a főutakon a rendőrség 50 kamerás autója vadászik majd a díjfizetést elmulasztó kamionokra. A védelem utolsó vonala pedig a teherautók által használt 43 közúti határátkelőhelyre települő, állandó rendőri ellenőrzés lesz.

A közúti fuvarozóknak azonban látszólag nem a szigorú ellenőrzés miatt fájt a fejük. Rajnai Zoltán, tatabányai teherfuvarozó arról szavaztatta meg az MKFE fórumán összegyűlt vállalkozókat, hogy kinek volt egy százaléknál nagyobb nyeresége 2012-ben. A jelen lévő mintegy 300 cégvezető közül kettő tette fel a kezét. Ami az útdíjrendszer bevezetését kritizáló fuvaros szerint nem meglepő. Úgy vélte: a szakvállalkozásoknak kilométerenként öt felesleges forintjuk sincs, nemhogy annyi pénzük, amiből úgy három hónapra előre megfinanszírozhatnák a kormány költségvetését. Ennek kigazdálkodása szerinte elképzelhetetlen, amikor hazánkban a vállalkozások jó, ha hatvan nap elteltével megkapják számláik ellenértékét, és az állami MÁV is fél év után fizet. Így ha a kormány nem gondolja meg magát, és ragaszkodik az új útdíjak bevezetéséhez, előreláthatólag minden második közúti fuvarozó tönkre fog menni.

A kritikátlan állapotú magyar utakon kivetett, de az ausztriai sztrádadíjakkal összemérhető hazai útdíjak viszonyát firtató fuvarosokat az sem nyugtatta meg, hogy az MKFE fórumán Szatmáry Kristóf ígéretet ígéretre halmozott. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint egy-két héten belül megszülethet a megállapodás a magyar közúti fuvarozók versenyképességét javító, a használatarányos útdíjjal együtt bevezethető, tízmilliárd forintot meghaladó összértékű kormányzati csomagról. Aminek számos, a szakmai érdekvédelmi szervezetek által már régóta kért eleme lehet.

Az ágazat vállalkozásainak könnyebbséget jelenthet a légrugós járművek adójának európai uniós minimumra csökkentése, és a vagyonszerzési illeték mértékének mérséklése. De a kalapban benne van, hogy az elektronikus útdíjra fordított kiadások egy részét, állítólag 7,5 százalékát, a fuvarozók elszámolhatják iparűzési adójukban, és a gazdasági tárca szakértői egy kedvezményes kamatozású hitelcsomag összeállításán is törik a fejüket.