Érdekesen bonyolítja a különadó szabályozását a kormány. Az Alkotmánybíróság az emberi jogok európai bíróságának döntése nyomán 2011-ben kaszálta el a 98 százalékos terhet, azóta lényegében szabályozatlan a korábbi, kétmillió forint feletti, állami végkielégítések ügye. A lényeg: a döntés értelmében azok, akiket a 98 százalékos extraadóval sújtottak, mert kétmilliónál nagyobb végkielégítést kaptak, tulajdonképpen adómentesen vehetnék fel az AB döntése nyomán a pénzt.

A kormányzat szerint viszont valamit azért kellene fizetni (hiszen alapesetben szja-t és járulékot is vontak volna), ezért a helyzetet a frissen benyújtott salátatörvényben is rendezték volna. A Miniszterelnökség egy évekre bontott, ám az átlagterhelést közelítő átalányadóval számolt – ám az Országgyűlés előtt fekvő paragrafusokat már most átírná a gazdasági bizottság.

Az újabb verzió szerint a kifizetett pénzeket eleve két részre kellene bontani: arra, amelyeket kizárólag a jogszabályi rendelkezések alapján fizettek ki, s arra, amelyeket külön megállapodás rendezett. Vagyis más elbírálás alá esne a harmincéves köztisztviselői jutalom vagy a munka törvénykönyve szerint járó végkielégítés és az ennél adott esetben több pénzzel kecsegtető különmegállapodás, hallgatási pénz, és efféle, általában vezetőknek járó extra juttatás. Előbbi összegekre a törvényben már korábban vázolt átalányt kellene fizetni. Ez 2010-re 40 százalék, a későbbi években (mivel az szja terhelése csökkent) kevesebb. Utóbbira pedig a most is hatályos 75 százalékot vetnék ki. Mindez persze a kétmillió forint feletti részre vonatkozik – az az alatti rész az szja általános szabályai szerint adózik, adózott.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben 2011-ben 30 év munkaviszony után kirúgott iskolaigazgató vagy osztályvezető kéri a tőle nem jogosan elvont adó visszafizetését, akkor számára a korábban befizetett 98 százalék kétharmadát utalja majd vissza az adóhatóság. Amennyiben viszont a BKV felügyelőbizottsági tagja a menedzserszerződés szerint neki járó tízmillió után igényelné vissza a nem jogosan kapott adót, akkor csak egy keveset adnak vissza.

Érdekes: ezt a jogi megkülönböztetést (hogy a munkajogi szabályok szerint járó, illetve a különmegállapodásban rögzített kifizetéseket más és más elvonás is terhelheti) mindeddig valahogy kihagyták a számításokból, holott a cél éppen a „pofátlan”, vagyis a külön rögzített feltételek szerinti lelépési pénzek adóztatása lett volna.

További érdekesség, hogy az egész átalakítás kevesebb mint ezer embert érint. A NAV közlése szerint ugyanis 2013. december 31. és 2014. augusztus 31. között 955 különadót érintő visszaigénylési kérelem érkezett mindössze az adóhivatalhoz, 2014 februárja és szeptembere között összesen 459 különadóval érintett önellenőrzés érkezett. Másodfokon 27 ügy – ebből 13 felügyeleti eljárás – van, míg bírósági szakban hét tart, ebből két ügy a Kúrián van folyamatban.