Külkereskedelem: lehetne rosszabb is

A vártnál picit kedvezőbben alakult Magyarország külkereskedelme - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az első három hónapban a kivitel 22, a behozatal 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg pozitívuma 198 milliárd forint, ami 123 milliárd forinttal több, mint tavaly január-március között volt.

A külkereskedelmi termékforgalom behozatalának közel felét, a kivitel csaknem 60 százalékát kitevő gépek és szállítóeszközök exportjának és importjának a volumene az átlagot meghaladóan, de az előző két hónaphoz képest csökkenő mértékben esett vissza: 2009 első három hónapjában az export 28, az import 29 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül kivitelben 30, behozatalban 40 százalékot meghaladó mértékű visszaesés mutatkozott a közúti járművek és a gépjárműmotorok forgalmában. A híradás-technikai termékek kivitele 24 százalékkal esett vissza, elsősorban az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel nagymértékű csökkenése miatt.

A feldolgozott termékek kivitele és behozatala 2009. január–márciusban 15, illetve 18 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, a csökkenés márciusban az előző hónaphoz képest jelentősen mérséklődött. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportja és importja továbbra is kétszámjegyű növekedést mutat, az importvolumen 18, az exporté 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az energiahordozók behozatala 2009 első negyedévében 30 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek behozatala 33 százalékos árcsökkenés mellett 31, a gázbehozatal pedig 76 százalékos árszintnövekedés mellett 37 százalékkal esett vissza. Az energiaforgalom 54 milliárd forinttal járult hozzá az egyenleg javulásához.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja 2009. január–márciusban mintegy 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miközben az import is tíz százalékkal esett vissza. Az export növekedésének legfőbb tényezője a gabonakivitel 45 százalékos bővülése volt, a gabona és gabonakészítmények árszintjének mintegy 23 százalékos csökkenése mellett. Importban a zöldség és gyümölcs, valamint a cukor, cukorkészítmény az átlagnál nagyobb mértékben esett vissza, miközben az élő állat, a hús és húskészítmények behozatala bővült.

Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan származó behozatal 2009. január–márciusban 18, illetve 24 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A régi tagállamok esetében az export 19, az import 26 százalékkal csökkent. Az új tagállamokba irányuló forgalmunknál a csökkenés kivitelben 18, behozatalban 17 százalékos volt az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Külkereskedelmi mérlegünk aktívuma az unió egészét tekintve mintegy egyharmadával növekedve 622 milliárd forintot ért el. Az EU-n kívüli országokba irányuló export és az onnan származó import volumene 2009. január– márciusban 34, illetve 27 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest.

A 2009. január–márciusi forgalom forintban mért árszínvonala az előző év azonos időszakához képest exportban 7,1, importban 7,5 százalékkal emelkedett; a cserearány kismértékben romlott. A forint az euróhoz viszonyítva 13,5, míg a dollárhoz képest több mint 30 százalékkal gyengült, az árfolyamhatás a kivitelre 15, a behozatalra pedig 17 százalékos volt. Exportban 8, importban pedig 7 százalékos devizaárszint-csökkenés következett be.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.