Külföldről támogatják az OTP-t
Az elemzői várakozásoknál összességében valamivel jobb első negyedévről számolt be ma az OTP. A bankcsoport adózott eredménye ugyan az egy évvel korábbi (37,2 milliárd) harmadára, 12,8 milliárd forintra esett, ám a képet jelentősen torzítja, hogy az OTP a teljes idei bankadót a január–márciusi időszakra számolta el, míg tavaly negyedévekre bontva, egyenlő részletekben. A bankadó és a végtörlesztés okozta veszteség nélkül a nyereség 43,8 milliárd forint lett volna, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban (44,1 milliárd).
A végtörlesztés egyébként az idei első negyedévet már csak 1,8 milliárd forinttal terhelte meg, a devizaalapú lakáshitelek rögzített árfolyamú visszafizetésén elszenvedett mínuszok döntő többségét a tavalyi évre számolta el a pénzintézet. A kormányzati akció összességében – az elmaradó bevételek eredményrontó hatását nem számítva – 33,6 milliárd forintos veszteséget okozott az OTP-nek. (A hiteleken valójában 65,1 milliárdot veszített a bank, de ebből visszajött 12,4 milliárd forint társasági adómegtakarításként, 3,3 milliárd a jegybanktól a végtörlesztéshez vásárolt eurón, 16 milliárd forintot pedig a bankadóból igényelhetett vissza.)
A nyereség szinten maradása (mármint a bankadó és a végtörlesztés nélkül) azonban kizárólag a külföldi leányoknak volt köszönhető. Az OTP magyarországi alaptevékenységének eredménye még az említett költségektől eltekintve is 26 százalékkal csökkent éves összevetésben, és 24,3 milliárd forint lett. A profitot elsősorban a működési és kockázati költségek erodálták: így egyfelől az áfa és a budapesti iparűzési adó emelése, illetve a növekvő betétbiztosítási díjak, másfelől pedig a problémás hitelekre képzett céltartalék bővülése.
A kilencven napnál régebben nem törlesztett hitelek aránya idehaza 14,6 százalékra nőtt az idei első negyedévben a három hónappal korábbi 13,6 százalékról. Ebben ugyan benne van a végtörlesztés hatása is, hiszen a jó adósok távozásával a kisebb hitelállományon belül megnőtt a nem fizetők aránya, ám ezen hatás kiszűrésével is romlott a mutató (13,2-ről 13,7 százalékra), elsősorban a forintárfolyam kedvezőtlen alakulása miatt. A legjelentősebben a lakossági jelzáloghiteleknél emelkedett az arány: 11-ről 14,5 százalékra, illetve a végtörlesztés hatása nélkül 11,9-ről 12,8 százalékra. A fogyasztási hitelek esetében lassabban nőtt ugyan a mutató, de a nem törlesztő ügyfelek aránya jóval magasabb: 22,7-ről 23,1 százalékra emelkedett.
Míg itthon egyre kevésbé gurul a szekér, az OTP mind jobban támaszkodhat külföldi érdekeltségeire. A leánybankok a korrigált nyereség 42 százalékát, 18,5 milliárd forintot hoztak, szemben az egy évvel korábbi 11,2 milliárddal. A legtöbbel az orosz és a bolgár érdekeltség járult hozzá a közöshöz: előbbi 11,3 milliárd, utóbbi 9,9 milliárd forint eredményt tudott felmutatni. Pozitív nullával zárt még a szlovák, a horvát és a montenegrói leány is, míg a román, a szerb és az ukrán veszteséges volt.
Az OTP-nél korábban arra számítottak, hogy idén már csökken a nem teljesítő hitelek aránya, az adatok azonban ezt egyelőre nem igazolják, sőt a második negyedévre még további romlást várnak a banknál, a javulás legkorábban az év második felétől indulhat meg. A csoport az első negyedév során tovább növelte a késedelmes kölcsönök céltartalékkal való fedezettségét, ha az arányt a tavalyi szinten tartották volna, a nyereség akár húszmilliárd forinttal is nagyobb lehetett volna – mondta sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.
Tavaly novemberhez képest mostanra az OTP fontosabb piacain egyaránt romlottak a gazdasági kilátások. Bár a bank szerint a magyar gazdaság elkerülheti idén a recessziót, ám a gazdaság teljesítménye így is legfeljebb pozitív nulla lehet, vagyis stagnálásra számítanak a pénzintézetnél. Ennek megfelelően alakulhat a hitelezési aktivitás is. A OTP vezetése korábban abban bízott, hogy a tavalyi trend megtörik, és idén végre érdemi növekedést tudnak felmutatni a hitelkihelyezésben, az első negyedév adatai és a gazdasági kilátások alapján azonban most már úgy látják, hogy a vártnál szerényebb mértékben bővülhet csak a portfólió.
A jövőre bevezetendő tranzakciós adóval kapcsolatban Bencsik úgy fogalmazott: az OTP bízik abban, hogy, amit eddig a tranzakciós adóról jelenleg tudni lehet, az az új adónak még nem a végső formája és érdemi párbeszéd zajlik majd a Magyar Bankszövetség és a kormány között a témában. Ennek eredményeként pedig olyan megállapodás születik, amely mindkét fél számára és az ország számára is előnyös.
