Kukkolók a sorompónál
A magyar vasút mércéjével mérve jelentős fejlesztés nem áll meg a kamerarendszer kialakításánál. Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Papp Károly országos rendőrfőkapitány egy megállapodást is aláírtak, amelynek keretében a két szervezet közösen lép majd fel a sorompórongálókkal szemben. Az együttműködés a rögzített felvételek kezelésében, a büntetőeljárások lefolytatásához szükséges adatok biztosításában, az elkövetők megtalálásában, az okozott károk megtérítésében juthat szerephez.
A mintegy száz vasúti útátjáróban a kamerák felszerelése 2013 közepén kezdődhet és 2014 derekáig fejeződhet be. A fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KözOp) 12,4 milliárd forintos közlekedésbiztonsági beruházásokra felhasználható keretéből finanszírozzák. A kamerákra és informatikai rendszereikre várhatóan mintegy 200 millió forintot költenek majd.
A fejlesztést indokolja, hogy a sorompók csapórúdjainak letörése rendszeresen visszatérő problémát jelent a MÁV számára. Dávid Ilona szerint egy sorompó letörésével a vasúttársaságnak okozott kár több tízezer és több százezer forint között mozog, de súlyosabb rongálásnál akár a milliós nagyságrendet is elérheti az anyagi veszteség.
A közvetlenül kimutatható anyagi kár azonban nem minden. Papp Károly az együttműködési megállapodás aláírása után beszélt arról is, hogy a sorompók letörése baleseti kockázatot jelent, és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek is minősül.
A megfigyelt útátjárókat használó autósok jó, ha tudják: a kamerarendszerek alkalmasak a sorompórongálások rögzítésére. Az elkövetőket a rendőrség járművük rendszáma alapján azonosítja, a felvétel pedig bizonyíték a hatósági eljárás során.
A megfigyelőrendszer működéséről annyit lehet tudni: a kamerák tárolóegysége a fénysorompó villogó piros fényjelzésének megjelenése utáni képeket rögzíti, vagyis aki a tilos jelzés és a csapórúd leereszkedése között hajt a sínekre, már szerepel majd a felvételeken. Az adattároló minden pirosra váltásnál felülírja az előzőleg felvett események adatait. Ez alól kivétel, ha valaki letöri a csapórudat. Az ilyen eseményekről a megfigyelőrendszer SMS-t küld a diszpécsernek, és a felvételtörlést letiltja. A rongálást megelőző forgalmi szituációt, majd a rongálás folyamatát a kamerák két irányból is rögzítik, ami a várakozások szerint garantálja a kárt okozó jármű rendszámának beazonosítását.
Persze a piroson ettől a rendszertől – vélhetően – még át lehet menni, a lényeg, hogy a sorompó csapórúdjában ne okozzon kárt az autós, hiszen ez esetben rögzítik ugyan az áthajtást, de a következő pirosnál le is törlik azt.
A MÁV-nál közölték: a korábbi években telepített sorompómegfigyelő rendszerekkel és a rögzített rongálások rendőrségi felderítéseivel kapcsolatban jók a tapasztalatok. A Vas, Zala és Veszprém megyében 2008 óta működtetett kamerák mintegy 140 csapórúdtörést rögzítettek. A rendőrségi együttműködés és nyomozás alapján több mint négymillió forintnyi kárösszeget sikerült behajtani.
