Ezek szerint üdvözlik a változtatási szándékot, örülnének annak, ha szilveszterig elfogadott költségvetése lenne az országnak, s abban a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél betartására vonatkozó garanciák lennének beépítve.

Az ország sérülékeny, a külső környezet megváltozása – romlása – miatt szükségessé vált a költségvetési javaslat átírása – szerepel az indoklásban. Reálisnak ítélik a 320 milliárd forintos kiigazító csomag összeállítását, de a 200 milliárd forintos tartalék felszabadítását – amelyet szeptemberre tervez a kormány – csak akkor tartják elképzelhetőnek, ha azzal a 2,5 százalékos hiánycél nem kerül veszélybe.

Hiányolják továbbá a módosításban szereplő tételek kiadási és bevételi oldalon történő részletes lebontását, s ennek a pótlására szólítják fel a beterjesztőket. A kamatkockázati tartalék 48 milliárd forintos emelésére tesznek javaslatot a gyenge forintárfolyam miatti többletkiadások fedezetére, miközben megemltik, hogy a magánnyugdíjpénztárakhoz hű százezer ember befizetéseinek állami „eltérítése” is a kockázati tényezők sorát bővíti.

A Járai Zsigmond MNB-felügyelőbizottsági elnök vezette, Domokos László számvevőszéki és Simor András jegybankelnök tagokból álló KT szerint az országvédelmi alaphoz kellene befolyatni a dohánytermékek jövedéki adónának emeléséból várt 20 milliárd forintot.

Ami a növekedési kilátásokat ileti, a KT kockázatosnak ítéli a 0,5 százalékore redukált kormányzati terveket, ám ezek mögötti rizikófaktorként nem az Orbán kormány gazdaságpolitikáját, hanem a külső tényezőket jelöli meg.

A külső körülmények további romlása esetén a kormánynak újabb megszorításokat kell foganatosítania, tekintettel a korábban bőségesen elegendőnek hitt beépített tartalékok vészes lecsökkenésére.