KSH: több lakás, kevesebb engedély
Az idén az első három hónapban 6.600 lakás kapott használatbavételi engedélyt és közel 8.400-ra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 15 százalékkal több, az új engedélyeké 7 százalékkal kevesebb volt, mint 2008 első negyedévében. Az első negyedévi növekedés elsősorban a vállalkozói, értékesítésre szánt lakásépítés területén jelentkezett.
Tavaly az első félévben több mint 11.000 befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és közel 21.000 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 15 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 1 százalékkal volt kevesebb, mint a megelőző év első félévében.
Az idén az első hat hónapban a használatba vett lakások közel egyharmada Budapesten épült. Az új engedélyezések, 3 megye kivételével, az egész országban jelentősen visszaestek.
A 2009 első negyedévében regisztrált 15 százalékos növekedése után a második negyedévben 18 százalékkal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az új építési engedélyek számában ugyanakkor erősödő visszaesés mutatkozott: az első negyedévben 7 százalék, a másodikban 18 százalék a csökkenés.
A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol a használatba vett lakások száma ebben az időszakban több mint egyharmadával nőtt, országos részaránya pedig 32 százalékra emelkedett. A fővárosi építkezések súlya és jellege erősen befolyásolta az országos adatok alakulását. Átlag feletti a növekedés a vállalkozók által épített és az értékesítésre szánt lakások esetében, ezekből 29, illetve 28 százalékkal több épült.
Az építtetői kört szinte fele-fele arányban képviseli a lakosság és a vállalkozások, 0,4 százalékot tett ki az önkormányzati lakásépítés. A kivitelezésben az építőipari vállalkozások szerepe tovább erősödött, ezzel szemben a lakosság házilagos kivitelezésében egynegyeddel kevesebb lakás készült el, mint a bázisidőszakban.
Emelkedett a kislakások aránya, különösen a fővárosban, az új lakások átlagos alapterülete 89 négyzetméter, 2 négyzetméterrel kisebb, mint 2008-ban.
Valamennyi településtípusra érvényes, hogy több lakást vettek használatba, mint az előző év első felében, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl valamennyi megyéjére. A többi régióban változatosabban alakult a lakásépítés. A legnagyobb (54 százalékos) régiós szintű növekedést Dél-Dunántúlon regisztráltak, míg mindkét alföldi régióban csökkent a használatba vett lakások száma (északon 28, délen 11 százalékkal).
Az új engedélyek száma legerősebben az 50 ezres lélekszámúnál kisebb településeken esett vissza, s 28-30 százalékkal csökkent Közép-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon. Vannak megyék, ahol az új építési engedélyek száma alatta marad a 2008 első felében kiadottak kétharmadának, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyében rendre 14, 28, 40 százalékkal több új építési engedélyt adtak ki ebben az időszakban.
Ebben az időszakban összesen 184 új üdülőegységet vettek használatba, annyit, mint az előző év első félévében. Az új üdülők 87 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. Engedélyt 310 üdülőépületben 660 új üdülőegység építésére kértek, ez 7 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban.
2009 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 25 százalékkal több, 1.742 lakás szűnt meg. Ezek 40 százaléka a főváros lakásállományának része volt. Itt megduplázódott a lakásmegszűnések száma, elsősorban településrendezés és új lakás építése miatt. Az önkormányzati lakások közül összesen közel 400, Budapesten több mint 300 szűnt meg. A megszűnt lakások átlagos nagysága 66 négyzetméter volt.
A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 1 millió 600 ezer négyzetméter lakóépület és több mint 1 millió 700 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítését tervezik, 17-16 százalékkal kevesebbet, mint 2008 első felében. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, egynegyeddel kisebb területet terveznek beépíteni, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek hasznos alapterülete 38 százalékkal, a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületeké 29 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt időszakban.
