KSH: erősített a kiskereskedelem
Márciusban a kiskereskedelmi eladások 0,9 százalékkal növekedtek, így az év első negyedévében stagnálás volt megfigyelhető. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. márciusban 645,2 milliárd forint, az első negyedévben 1758,7 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben márciusban 2,7 százalékkal nagyobb volumenű forgalom realizálódott. A növekedésben szerepet játszott, hogy az idén a húsvéti vásárlások már március végén elkezdődtek, míg 2011-ben a húsvét csak áprilisban éreztette hatását. Az első negyedévben így 1,9 százalékkal bővült az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához képest.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene márciusban kismértékű, 0,6 százalékos növekedést mutatott, így az első negyedévben összességében stagnált. Az egyes üzlettípusok forgalmának alakulása vegyes képet mutatott. Folytatódott a bővülés a csomagküldő és internetes, az illatszer- (az előző évi alacsony bázishoz képest), az iparcikk-, valamint a textil-ruházati és lábbeli-kiskereskedelemben. Ezzel szemben a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletek eladásai stagnáltak, a használtcikk-, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, valamint a bútor-, műszakicikk-kiskereskedelem értékesítésének volumene továbbra is elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Folytatódott az üzemanyagtöltő állomások eladásainak csökkenése a magas üzemanyagárak következtében. Márciusban az értékesítés volumene 4,3 százalékkal, az első negyedévben 2,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal növekedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 0,4 százalékkal, valamint a nem élelmiszer-kiskereskedelem 0,9 százalékkal növekedett, mialatt az üzemanyagkutak eladásai csökkentek 0,7 százalékkal.
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011-ben 37 százalék volt. A többi régió egyenként 8,6-12 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. 2011-ben a növekedés Dél-Alföldön volt a legnagyobb (1,5 százalék), míg a legnagyobb mértékű elmaradás Dél-Dunántúlon (1,1 százalék) volt az azt megelőző évhez képest.
Az Eurostat május 4-én megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában 2012. márciusban 1 százalékkal növekedtek, míg az eurózóna országaiban stagnáltak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Márciusban az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 14 tagállamban bővülést, kettőben stagnálást, hatban csökkenést mutattak. A térség legfejlettebb országai közül az Egyesült Királyságban 4,9 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal növekedett, Németországban stagnált az értékesítés volumene. Magyarország az EU-27 átlagának közelében volt.
Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai márciusban 2,4 százalékkal, az első negyedévben 4,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, amelyben szerepet játszott a regisztrációs adó csökkenése.