A közlemény szerint az idén az első nyolc hónapban átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Pick szalámi

Júliusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, miközben akkor az elemzők 6,1 százalékos éves inflációt és 2,4 százalékos havi fogyasztói áremelkedést vártak.

Tavaly augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztói árcsökkenés 0,3 százalék volt, míg 2007 augusztusához viszonyítva az árak 6,5 százalékkal növekedtek.

Az idén augusztusban júliushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 2,8 százalékkal csökkentek, meghatározóan az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs 20,1 százalékos árcsökkenése következtében.

Szintén csökkent 3,8 százalékkal a cukor, valamint 1,1 százalékkal a sajt ára.

A KSH adatai szerint a legnagyobb mértékben, 1,9 százalékkal a háztartási energia drágult, ezen belül az elektromos energia ára 6,5 százalékkal nőtt, a távfűtésé azonban 5,6 százalékkal csökkent az áfa-kulcs változásból adódóan.

Emelkedtek 0,7 százalékkal a szolgáltatások árai is, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok és a dohányáruk, körében 0,3 százalékos árnövekedést mértek.

A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. A ruházkodási cikkek esetében a nyári kiárusítások következtében 2,6 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH.

Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 27,1 százalékkal, a párizsi, a kolbász 13,1 százalékkal, a tojás 9,3 százalékkal, valamint a szalámi, a szárazkolbász és a sonka 8,5 százalékkal.

Ezzel szemben 18,8-8,4 százalékos árcsökkenés következett be az étolaj, a sajt, a tej és a liszt esetében.

Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal drágultak a szeszes italok, a dohányáruk. Átlag feletti, 6,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében is, ezen belül a szemétszállítás 15, a vízdíj 12, a csatornadíj 11,8 százalékkal drágult.

A háztartási energia átlagot meghaladó, 5,6 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 9,6 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek ára 4,9 százalékkal nőtt, míg a járműüzemanyagok ára 4 százalékkal csökkent.

Az EU 27 tagországában 2009. júliusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 0,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. júliusban.

Már laposabb inflációs pályát várnak az elemzők

A "kellemesen jónak" mondott augusztusi éves áremelkedést követően az infláció további növekedését várják az elemzők, akik szerint december-januárig a pálya sokkal laposabb lesz, mint korábban gondolták.

Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Zrt. elemzője elmondta: az augusztusi éves 5 százalékos infláció kellemes meglepetés. A Bloomberg elemzői 5,8 százalékot, ő pedig 5,5 százalékot várt.

Hozzátette: a kisebb inflációban jentős szerepet játszottak az erős szezonális hatások, így az, hogy az élelmiszer és a ruházati cikkek ára is csökkent. Mindezek pedig elnyomták az áfa-emelés minimális további hatását, ami szerinte azt is mutatja, hogy a mostani gazdasági helyzetben nem lehet áthárítani a fogyasztókra az adóemelés hatását.

Részben egyetértett ezzel Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint szintén kellemes meglepetés az augusztusi adat. Az elemző 5,6 százalékos éves inflációt várt.

Ugyanakkor úgy vélte, hogy a ruházati termékek és a szolgáltatások áraiban megjelent az áfa-emelés hatása, amit mutat az is, hogy a bázishoz képest most a ruházati cikkek szezonális kiárusítása nem hozott akkora árcsökkenést mint korábban. Ezzel szemben viszont a friss zöldségek, illetve a sajt és a cukor ára jobban visszaesett, mint ilyenkor szokásos.

Nyeste Orsolya és Török Zoltán úgy vélte, az év hátralévő hónapjaiban mindettől függetlenül további áremelkedés várható, ám az inflációs pálya sokkal laposabb lesz a vártnál.

Nyeste Orsolya kifejtette: míg korábban az év végére 7,3-7,4 százalékos áremelkedést várt, most már elképzelhetőnek tartja, hogy az infláció nem éri el a 7 százalékot sem.

Hasonlóan nyilatkozott Török Zoltán, aki szerint a csúcson, december-januárban 7 százalék alatt lesz az éves infláció, majd 2010 másik felének elejére visszatér a jelzett inflációs célszintre, azaz 3 százalék körülire. Úgy tartja: mindez zöld jelzés a monetáris politika számára ahhoz, hogy tovább csökkentse a jegybanki alapkamatot. 

Hét százalék alatti jegybanki kamatot várnak a londoni elemzők

Hét százalék alatti jegybanki kamatszintet valószínűsítenek az idei év végére londoni feltörekvő piaci elemzők az előzetes konszenzustól alaposan elmaradó augusztusi magyarországi inflációs adatok után. A Cityben van olyan vélemény, hogy a változatlanul nagy negatív kibocsátási rés a maginfláció szintjén deflációhoz vezethet.

A pénteki inflációs adatismertetés után Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport feltörekvő piaci közgazdásza azt mondta: most már egyértelmű, hogy a vállalatok a júliusi áfaemelés legalább egy részét lenyelték saját profitrésük kárára, tekintettel a magyar gazdaságra jellemző igen gyenge végfogyasztói szintű keresletre.

Shearing a jövő év végéig 5 százalékra süllyedő jegybanki kamatot valószínűsített, de hozzátette: folyamatos, ám meglehetősen lassú enyhítési ciklust vár, mert "útközben adódhatnak problémák, (...) piaci kilengések".

A Capital Economics szakértője szerint a magyar vállalatok a gyenge kereslet miatt elvesztették árérvényesítő képességük jelentős részét. Ezt jelezte már az is, hogy a forint korábbi gyengülése sem szivárgott át teljes mértékben a fogyasztói árakba, mert az importőrök inkább nem hárították tovább az árfolyamveszteségből eredő többletköltségeket.

Michal Dybula, a BNP Paribas bankcsoport közép-európai közgazdásza az inflációs adatokat kommentálva azt mondta: a 10 százalékos negatív kibocsátási rés miatt "hatalmas deflációs nyomás érvényesül" a gazdaságban.

Dybula szerint az áfaemelés "egy hónapig hatott" a havi összevetésben számolt inflációs ütemre. Mivel ez a hatás most már elenyészőben van, és máshonnan sem érzékelhető áremelő nyomás, a magyarországi infláció valószínűleg a várakozások alatt marad az idei év hátralévő részében és 2010 elején. Amikor pedig az áfamódosítás hatása teljesen eltűnik, onnantól "nagyon meredek dezinflációs, sőt deflációs irány várható" - tette hozzá.

A BNP Paribas térségi elemzője szerint a teljes kosárra számolt infláció várhatóan a pozitív tartományban marad, de maginflációs szinten, éves összevetésben fél százalékos mínuszok is lehetnek 2011 elejére.

A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető - vagyis fenntartható - hosszú távra számított GDP-növekedési potenciál és a tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést az elemzők általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.

Londoni elemzői számítások szerint a magyar gazdaságban a recesszió miatt jelenleg 8-10 százalékos negatív kibocsátási rés érvényesül.

A várható magyarországi jegybanki kamatpályáról a BNP Paribas közép-európai elemzője pénteken az MTI-nek azt mondta: a nagy forinteladási hullámok kockázata valószínűleg szűnőben van, a külső fizetési mérleghelyzet is "nagyon gyorsan javul", és mindez lehetővé teszi az agresszívabb jegybanki enyhítési politikát. Dybula szerint "egyértelműen 7 százalék alá tart" az idei év végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata. A BNP Paribas előrejelzése 2010 végére jelenleg 5 százalékos MNB-kamat, de az elemző szerint erre a prognózisra is lefelé ható kockázatok érvényesülnek.

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői pénteken, az inflációs adatsor ismertetése után az eddigi 7 százalékról 6,50 százalékra módosították az idei év végi magyarországi kamatszintre adott előrejelzésüket, és jövőre 6 százalékos MNB-kamatot várnak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy 6 százalék alatti kamatszintnek már negatív átgyűrűző hatása lehet a forintra a kockázatvállalási hajlam gyengülése esetén.

Ez a cég is arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kiskereskedelem a júliusi áfaemelésnek csak egy részét hárította tovább a fogyasztókra a gyenge végfogyasztói kereslet miatt.

A ház szerint a júliusi, szintén meglepően alacsony inflációs adatok utáni újabb meglepetés az év hátralévő részére a vártnál alacsonyabb inflációt valószínűsít. A JP Morgan londoni elemzői most azzal számolnak, hogy az éves összevetésű idei év végi infláció 6 százalék alatt maradhat - a cég eddig 6,2 százalékot várt -, és az egész éves átlagos infláció valószínűleg 4,3 százalék lesz a bank korábbi előrejelzésében szereplő 4,5 százalék helyett.

A JP Morgan prognózisa változatlanul az, hogy az éves inflációs ütem 2010 második felében az MNB 3 százalékos célszintje alá süllyed.

A Wood & Co. nevű, Kelet-Közép-Európára szakosodott befektetési társaság pénteki elemzése szerint a két legutóbbi inflációs adatsor megerősíti, hogy a recesszió egyre egyértelműbb deflációs hatást gyakorol, ami erősíti a gyors monetáris enyhítés mellett szóló érveket.

A cég szerint "nagyon valószínű" egy fél százalékpontos kamatcsökkentés ebben a hónapban - sőt valamennyi esélye egy 0,75 százalékpontos enyhítésnek is van -, és a ház októberre is vár egy további fél százalékpontos csökkentést.

A Wood & Co. elemzői jövőre 5 százalékos magyarországi jegybanki kamatmélypontot is elképzelhetőnek tartanak.

A Cityben van még agresszívabb előrejelzés is: a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni elemzői szerint az MNB-alapkamat 2010 végéig 3,50-5,50 százalék közé csökken.