Nulla százalékos inflációs rátát mért a KSH januárban az előző év ugyanezen időszakához képest, ennek ellenére érezhettünk áremelkedést az első hónapban. Áremelkedés leginkább az idényáras termékeknél, vagyis a zöldség- és gyümölcsfélék esetében volt, ennek mértéke 8 százalékra tehető.

A feldolgozott élelmiszerek átlagos ára ugyanakkor novemberben és decemberben is csökkent: a párizsi, a kolbász és a péksütemények 1,1 százalékkal kerültek kevesebbe, az idényáras termékek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan csak 0,6 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,3, a szolgáltatások 0,2 százalékkal kerültek többe januárban a decemberinél, míg az első havi szokásos téli leértékelések nyomán 2,8 százalékkal lettek olcsóbbak a ruházkodási cikkek.

Tovább mérséklődött az üzemanyagok ára, a közlekedés-szállítás úgy általában 0,9 százalékkal került kevesebbe, amit részben indokolhat az olcsóbbá váló budapesti bérlet is. Tovább esett – igaz csak 0,2 százalékkal – a háztartási energia ára is januárban.

Leginkább ez a két tétel, az olcsóbb üzemanyag és a rezsicsökkentés révén jöhetett ki a 12 hónapos infláció nulla százalékosra – magyarázta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Szavai szerint: ilyen rezsicsökkentéses időszakban nem meglepő a történtek, mint ahogy az sem, hogy az elemzői konszenzus 0,3 százalékos szintjét is alulmúlta az éves infláció mértéke. Egy év alatt, 2013. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek.

Ezen belül 19,3 százalékkal mérséklődött a liszt, 14 százalékkal a tojás, 13,5 százalékkal az étolaj, 12,3 százalékkal a cukor, 4,8 százalékkal a péksütemények és 3,1 százalékkal a kenyér ára. Drágult viszont a többi között a sajt, amiért 9,6, és a tej, amiért hét százalékkal kérnek többet.

A legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A szolgáltatásokért 3,1 százalékkal kell többet fizetni. Ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,5 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében 0,6 százalékos árcsökkenésről számolt be a KSH. Ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,1 százalékkal csökkent.

A háztartási energia ára esett a legnagyobb, 16,9 százalékos mértékben. Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfűtésért 14 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az előző év januárhoz viszonyítva.

Kuti Ákos, s az Erste Bank elemzése is arra hívta fel a figyelmet arra, hogy februárban az első körös rezsicsökkentés teremtette bázis kiesik, így az év hátralévő részében biztosan magasabb adatok jönnek majd. Az árak emelkedésének üteme az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz. Az Erste Bank részéről kitértek a forint idei gyengülésére is. Éves átlagban 305-ös árfolyamot várnak, szemben a tavalyi 296,9-es értékkel. Ez az inflációban pedig pont ellensúlyozhatja az újabb rezsicsökkentés hatását, így tartják az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzésüket.

Az Equilor stratégája ezen felül arra is rámutatott, hogy a maginfláció – ebben többi között nem szerepel az élelmiszerek és az üzemanyagok ára – 3,4 százalékos volt. Ez pedig azt jelzi, hogy a gazdaság egészét tekintve azért általánosságban nem mérséklődtek olyan mértéken az árak mint ahogy azt az inflációs adat tükrözi. A lakosság valóban nem feltétlenül az árak stagnálást érzékeli - derül ki az Erste Bank kommentárjából is. Az előző hónaphoz viszonyított 0,3 százalékkal áremelkedési ütem mögött például elsősorban az élelmiszerek jelentős, 1,3 százalékos, szezonális okokra visszavezethető növekedése áll. Ez pedig az lakosság inflációs érzetet alighanem emeli.

Az EqiKuti Ákos, kitért a jövő heti kamatdöntés lehetséges forgatókönyvére is. Úgy vélte ebben a környezetben – alacsony infláció, s a jó GDP adatra miatt csökkenő forintárfolyam – alighanem bátrabbak lesznek a monetáris tanács tagjai. Így ha az euróval szemben megmaradna a forint 308-309-es jegyzése, akkor könnyen elképzelhetővé válik egy újabb kamatmérséklés.

A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy az EU 28 tagországában 2013. decemberben a fogyasztói árak átlagosan egy százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. decemberben. Görögországban és Cipruson csökkentek leginkább az árak, ahol a mérséklődés 1,8, illetve 1,3 százalék volt. A legnagyobb, kétszázalékos drágulás Észtországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban következett be.