Németország a GDP-jének hat százalékát elérő vagy azt meghaladó külkereskedelmi többletet halmoz fel évről évre, s dinamikusan növekvő exportjával már veszélyezteti az eurózóna lassan beinduló fellendülését – állítja Olli Rehn, az EB monetáris politikáért felelős biztosa, aki az euróövezet többi tagállamával és az Egyesült Államokkal egyetértésben azt kezdeményezi, hogy az EB vizsgálja ki a helyzetet és figyelmeztesse Németországot a közös játékszabályok betartására. A külkereskedelmi többlet ugyanis nem haladhatja meg az adott ország GDP-jének 6 százalékát, de ez a németek esetében két éve magasabb, s a jövőben sem látszik e szint alá csökkenni.

A kritikusok azt is kifogásolják, hogy a német versenyképességet mesterséges eszközökkel javítja a kormány – a többi euróövezeti ország kárára. A német belső fogyasztás az export szintjéhez viszonyítottan rendkívül alacsony. Noha az elmúlt két év alatt a fogyasztásbővülés üteme megduplázódott, még így is alatta marad az euróövezeti átlagnak. A belső kereslet élénkítésére béremelést vagy áfacsökkentést javasolnak a nyugat-európai országnak, amivel esélyt teremtenének arra, hogy a hazai termékek mellett az importcikkek is keresettebbek legyenek a német piacon. Az import fellendítésével a kereskedelmi többletből is faragni lehet.

Német részről természetesen nem lelkesednek a brüsszeli javaslatok láttán, és a felelősséget is igyekeznek elhárítani maguktól. Stefan Bredohl, a kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy elemzéseik szerint „a külkereskedelmi többletet nem a német kormány indukálja, hanem a német gazdaság ereje és a német cégek”.

Az új EU-jogszabályok szerint Németország több mint 6 százalékos GDP-arányos külkereskedelmi többletével a „túlzott” növekedési kategóriába került – írja a The Wall Street Journal. Ahhoz, hogy ellensúlyozza az eurózónán  belüli egyenlőtlenségeket, még az is elképzelhető, hogy az EB bírságot szab majd ki a németekre. Az Európai Bizottság szerdán délelőtt veszi napirendre a témát.