Soha nem dolgoztak még olyan sokan közfoglalkoztatottként, mint idén nyáron. Az állami szférában augusztusban 187 ezer közmunkás volt, és 700 fő kivételével mindenkit teljes állásban foglalkoztattak. Már nemcsak a költségvetési szektorban alkalmaznak közmunkásokat, hanem a vállalatoknál is. A legalább öt főt foglalkoztató cégekkel és a nonprofit szférával együtt majdnem 212 ezer közmunkást számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nyár utolsó hónapjában, a bruttó fizetésük nem érte el a 80 ezer forintot sem – írja mai cikkében a Világgazdaság.

A lap szerint a munkanélküliségi statisztikán sokat javít a közfoglalkoztatás, de ennél több kedvező hatás kimutatása nehéz lenne: kevesen vannak, akik a közmunkából visszatérnek az elsődleges munkaerőpiacra. „Minél hosszabb a munkaügyi rendszerben vagy a közfoglalkoztatásban töltött idő, annál kisebb a nyílt piaci munkavégzés aránya. A közfoglalkoztatás esélye nő mind a munkaügyi rendszerben, mind a közfoglalkoztatásban töltött idővel” – állapította meg Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György. Az MTA kutatói tanulmányukban arra jutottak, hogy a közfoglalkoztatás után fél évvel a résztvevők 80 százaléka ismét megjelenik a munkaügyi rendszerben.

Rekordszint

Sokan lehetnek benne közülük a Belügyminisztérium statisztikáiban. A BM a KSH-nál több közmunkást számlált, miután szerintük a havi átlagos létszám 249 ezer volt augusztusban, amely az eddigi legnagyobbnak számít. Abban egyetértenek, hogy rekordmagas a létszám, a módszertan viszont kissé eltérő, miután esély van arra, hogy a BM egy embert kétszer számlál, ha több programban vesz részt egyszerre. Egy év alatt közel 9 százalékkal nőtt a közmunkások száma, vagyis jóval gyorsabb a növekedés, mint az elsődleges munkaerőpiac fejlődése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakói közül 44 ezren, Szabolcs-Szatmár-Beregben 41 ezren, Hajdú-Biharban pedig 22 600-an dolgoztak közfoglalkoztatás keretében.

Nem fogják vissza a kiadásokat

A kormány az év hátralévő részében és jövőre tovább bővítené a közmunkások számát. Idén már 270 milliárd forintot költenek erre, ami a GDP 0,7-0,8 százalékát teszi ki, és jövőre sem fogják vissza a kiadásokat. Pedig hatékonyabban is el lehetne költeni a pénzt. Az MTA kutatói szerint nagyobb eséllyel lép a nyílt munkapiacra az, aki korábban kapott munkanélküli-ellátást, és ha azon kevesek egyike, aki részt vett valamilyen, a közfoglalkoztatástól eltérő aktív munkapiaci programban a közfoglalkoztatása előtti időszakban. A BM adatai szerint nyár végén a legtöbb közmunkás 26–50 év közötti volt, és magas, 50 százalék feletti a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben tíz százaléknak még a nyolc osztálya sincs meg. Húszszázalékos közöttük a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek aránya, és egy százalék körüli a diplomásoké. A viszonylag jól képzettek közmunkássá válása jelezheti, hogy a hazai munkaerőpiac egyrészt továbbra is nagyon gyenge lábakon áll, másrészt három hónap alatt szinte lehetetlen munkát találni. Viszont az álláskeresési járadékot – ismertebb nevén munkanélküli segélyt – csak ennyi ideig folyósítják.

A Világgazdaság arról is beszámol, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) is dobogós helyen áll, hiszen közel 4300 embert alkalmazott közfoglalkoztatásban.