A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében négy pályázati felhívást tettek közzé. Azt írják: a jelenlegi uniós ciklusban ennél nagyobb összegű közlekedésfejlesztési forrás egyidejű megnyitása már nem várható.

A hivatalos közlés szerint az IKOP támogatásai a szakpolitikai célokon túl alapvetően a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatottság bővítésére épülő gazdasági növekedést szolgálják. Ami alighanem akkor is így van, ha az uniós pénzből olyan nemzeti jelentőségű beruházásokra költenek, mint a felcsúti kisvasút, vagy a bizonyítatlan kartellvádak nyomán befejezetlen M4-es autópálya.

És terep lesz a hasonló ügyekre a jövőben is. Félbehagyható, a lezárt országhatárokra vezető autópályákra legalábbis tekintélyes összeg áll rendelkezésre. Ott van mindjárt a közel 315 milliárd forintos keretösszegű, Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása című felhívás, amelynek célja az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúra magyarországi szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, na meg az országhatárok elérése. A pályázatban a TEN-T közúti törzs- és átfogó hálózatba tartozó új utak építése és a meglévő kapacitások bővítése támogatható.

A legnagyobb buli ezzel együtt a Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása című felhívásban van. Ennek keretösszege meghaladja a 459 milliárd forintot. Amihez természetesen vannak jól hangzó célmeghatározások is. A támogatások a többi között felhasználhatók a magyarországi TEN-T vasúti törzs- és átfogó hálózat fejlesztésében, a szűk keresztmetszetek felszámolásában, a vasútvonalak interoperabilitásának és közlekedésbiztonságának javításában, a szolgáltatási színvonal növelésében, a dunai hajózás biztonságát javító beavatkozásokban.

És ha ez nem lenne elég a kormány által támogatott nemzeti üzleti körök fenntartható növekedéséhez, akad még pénz a brüsszeli zsákban. A Közép-magyarországi régióban például 211 milliárd forint, a kevésbé fejlett régiókban 119 milliárd forint fordítható a fenntartható városi közlekedés fejlesztésére és az elővárosi vasúti elérhetőség javítására.

Az ezen a területen futó pályázatokban egyebek mellett az elsősorban kötött pályás városi-elővárosi közösségi közlekedés előmozdítása, színvonalának emelése, a környezetbarát közúti személyszállítás fejlesztése, a közlekedési láncok összekapcsolását segítő beruházások, közlekedésbiztonsági beavatkozások támogathatóak. Az pedig nem baj, ha olyan látványos eredmények születnek, mint az esztergomi vasút 44 milliárd forintos átépítése után tapasztalható, nagyjából ötperces menetidő-csökkenés.

A sikerre garancia, hogy a pénzek elosztása a bevált csatornákon zajlik majd. A forrásokat a kormányhatározatban nevesített szervezetek, azaz az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a közútkezelő, a vasúttársaságok és a projektgazda önkormányzatok hívhatják le. A már megjelent felhívások a 2020-ig elérhető mintegy 1200 milliárd forintnyi IKOP támogatások 92 százalékát tartalmazzák.

A kép azonban csak úgy lesz teljes, ha a magyar adófizetők is hozzáteszik a maguk részét a fenntartható nemzeti fejlődéshez. És Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elárulta azt is, milyen összeggel. Minisztériuma közleménye szerint azt mondta: A kormány a nemzeti költségvetésből hozzávetőleg ezermilliárd forintot szán kiemelten fontos, de uniós forrással nem támogatható közúti és vasúti fejlesztésekre.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nemzeti borítékjában közel 400 milliárd forint megpályázható támogatás áll Magyarország rendelkezésére 2016 végéig. A más Operatív Programokba betervezett támogatásokat is ideértve hazánk a következő években tehát összesen 2600-2800 milliárd forintot fordíthat közlekedésfejlesztési célokra.