Az új rendelet megtartotta azt a három szabályozási kört, amelyek megsértésekor bírság szabható ki. Ezek: engedély nélkül végzett járművezető képzés, továbbképzés; a vezetési és pihenőidő, továbbá a tachográf - menetíró készülék -, a járművek műszaki állapotára, a terhelésre és az okmányok vezetésére vonatkozó szabályok megsértése; illetve az engedély nélküli útépítés, bontás. Az első esetben 200 ezer, a másodikban akár 1 millió forintot is elérhet a bírság, míg a harmadik esetben az engedély nélküli útépítésnél a hatósági eljárási díj tízszerese a bírság, engedély nélküli bontásnál pedig ötszörös a szorzó.

Az új rendelet szűkíti és kiterjeszti azok körét, akiket a közúti közlekedés - említett - szabályainak megsértése miatt bírságolni lehet. Kikerült a bírságolhatók köréből a jármű tulajdonosa és üzembentartója, ugyanakkor bekerült az áru feladója, felrakója, és az utas is. A jármű vezetője eddig, és ezután is bírságolható.

A veszélyes áru fuvarozásánál bekerült a bírságolhatók körébe a kísérő, valamint a konténer üzemben tartója. A jármű üzembentartója, és vezetője változatlanul bírságolható.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) regionális igazgatósága az általa kiszabott bírságot az új szabályok szerint használhatja fel. Ha a bírságot engedély nélkül végzett járművezető képzés, továbbképzés miatt szabta ki, akkor a befolyt pénzt a járművezető képzés ellenőrzésére, szakfelügyeletére fordíthatja. Ha viszont engedély nélküli útépítés, -bontás volt a bírság oka, akkor az építésfelügyelet kapja a bírságot.