A Fellowes „Védje adatait!” programjához kapcsolódó, kétszáz hazai kis- és középvállalkozás (kkv) iratkezelési szokásairól készült reprezentatív felmérés arra is rámutatott, hogy míg nálunk e cégek 17 százalékát érte már kár adatlopás miatt, addig ez az arány az angol vállalatok esetében csak 3 százalék.

A magyar viszonyokra jellemző viszonylag magas arányt okozhatja az is, hogy nem vesszük elég komolyan az adat- vagy identitáslopást. A külső személyek szándékos adatlopásától csak a kkv-k két százaléka tart, épp annyian, mint az alkalmazottak bizalmas adatokkal való visszaélésétől.

A hazai cégek 25 százalékánál semmiféle iratkezelési előírás sincs. A válaszadók nyolcada szerint (13 százalék) elképzelhető, hogy a kukákban bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk. Ez nem is csoda, hiszen minden tizedik kkv-nál (11 százalék) a napi hulladékkal együtt kezelik a bizalmas üzleti vagy személyes információkat tartalmazó dokumentumokat.

Az iratmegsemmisítővel rendelkező cégek 20 százalékánál pedig havonta csak egyszer használják a készüléket. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az elektronikus adatlopástól lényegesen jobban félnek a cégek (72 százalék), mint a meg nem semmisített papíralapú dokumentumok okozta károktól.