Különösen érdekes kutatásról számolt be a közgazdászok által működtetett defacto blog. A kozbeszerzes.ceu.hu oldalon nyilvánosságra hozták a közbeszerzési hirdetmények rendszerezett és kereshető adatbázisát. A politikai részrehajlás számokban is kifejezhető, a baloldali és a jobboldali kötődésű cégek a különböző kormányzati ciklusokban soha nem egyenlő arányban szerepeltek jól, avagy eredményesen a tendereken – írják.

A cégek politikai színezetét egyszerű módszerrel határozták meg: ha a vezetők és a tulajdonosok között van olyan, aki pártszínekben indult valamelyik parlamenti vagy önkormányzati választáson, akkor őt az adott párthoz kötötték. A pártszínezet kimondásához kellett, hogy a cég képviselői között kétszer annyi legyen a jobb, vagy a baloldali kötődésű, csak ebben az esetben ütötték rá a bélyeget, a megfelelő skatulyába helyezve az adott vállalatot. Ahol nem találtak egyértelműen politikai múlttal, vagy jelennel rendelkező embert a cégben, azt a társaságot semlegesnek tekintették.

A céges párthovatartozás feltérképezése alapján kimondatott: „A gazdaság egészében a bal- és jobboldali cégek száma nagyjából megegyezik, és méretük és termelékenységük is hasonló. Ez a tény azt sugallja, hogy ha nem lenne politikai részrehajlás, akkor a baloldali győztesek aránya végig az 50%-os szint környékén kellene lebegjen. Az ábra legtermészetesebb értelmezése az tehát, hogy mindkét oldal közbeszerzési döntéseit részben politikai szempontok vezetik. Számokban kifejezve a részrehajlást, a pártokhoz köthető közbeszerzések között a ciklus végére mindkét oldalnak nagyjából 60-40 arányban húz maga felé a keze."

A ciklusok azonban nem egyforma algoritmus szerint működnek, az egyik felfedezett különbség: „Fidesz kormányok alatt gyorsabban megy az átrendeződés, úgy tűnik, ők hatékonyabban fordítják meg a közbeszerzések tendenciáit. Végül pedig az is szembetűnő, hogy a benyújtott pályázatok összetétele is igazodik a politikai ciklushoz, talán azért, mert a cégek megértik a nyerési esélyeik változását, és reagálnak rájuk."