KOVÁCS GÁBOR, BANKÁR HOLDING

– Ennek a válságnak még messze nincs vége, a 2008 óta zajló eseményeknek most érkeztünk el a második hullámához. Lezártuk a bank- és a pénzügyi rendszer válságát, ám mindennek súlyos ára volt. Az országok a bajba került bankjaikat megmentették, úgy, hogy feltőkésítették vagy megvették azokat, gazdaságélénkítő lépéseket hajtottak végre, pénzt is pumpáltak a gazdaságba, mindezt azonban azon az áron, hogy eladósodtak. Ezért a közeljövőben az országadósságok kiváltotta válsággal kell szembenéznünk – mondja Kovács Gábor, a Bankár Holding első embere, aki a bankrendszert illetően rövid távon is stagnálásra, rosszabb esetben receszszióra számít.

– Arra számítok, hogy a Fed a következő hónapokban laza monetáris politikát folytat, továbbra is olcsó pénzzel látja el a gazdaságot, így hat, kilenc vagy akár tizenkét hónapnyi lélegzetvételhez jut a világ. Az amerikai politikának elemi érdeke, hogy 2012 novembere, vagyis a következő elnökválasztás előtt ne következzen be komolyabb életszínvonal-eséssel vagy bizalomvesztéssel járó gazdasági megtorpanás, és ezért mindent meg is tesznek. Ugyanakkor ezzel csak újrafújjuk a lufit, ami rövid időn belül még nagyobbat pukkan majd – véli Kovács Gábor.

A szakember szerint az EU perifériájára került, saját adósságválságukkal küzdő államok komoly versenyképesség-rontó tényezők a kontinens gazdaságának egészére nézve, ezért helyzetük kezelése elsőrangú kérdés, csakhogy az ma meghaladja a kontinens erejét. Látható, hogy semmilyen megoldást nem jelent, sőt az eurót gyengíti, hogy az Európai Központi Bank olyan országok kötvényéből vásárol be, melyek pénzügyi értelemben Európa perifériájára sodródtak.

– A megoldást az jelenti, ha az erős államok valóban létrehoznak egy egységes pénzügyi rendszert, közös pénzügyminisztériummal és pénzügypolitikával, amihez törvényszerűen önálló pénz is társulhat – mondja Kovács, hozzátéve: ez a forgatókönyv nem jelenti az eurózóna szétesését. Azt viszont igen, hogy az erős államok pénzének értékére – hívjuk ezt a pénzt csak az érthetőség kedvéért európlusznak – nagyon szigorú szabályok mentén ügyelnek.

A gyengébb államok maradhatnának egy gyengébb eurónál, ám az erősebb országok adóssághegyeire is jelenthetne megoldást, ha a korábbi euróban hagynák. Annál is inkább, mert a szakember szerint 2013-ra komoly értékválsággal és likviditási válsággal kell szembenézni, aminek nyomán meglódulhat az infláció – a valuták értékvesztése egyúttal az egész adósságválság globális kezelésére is szolgálhat, már amennyiben az adósságok elértéktelenednek.

– Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy egy feltételezhetően gyengülő régi euró mellett a magyar kormány milyen döntést hoz. A közös pénz esetében nem elképzelhetetlen a maastrichti kritériumok lazulása is, s ha így lesz, akkor az ország a forint helyett akár választhatja a gyengülő eurót is. – Fontos, hogy milyen pénzzel próbáljuk meg átvészelni a csaknem bizonyosan bekövetkező válságot. Mi a jobb, ha saját pénzünk van, vagy csatlakozunk a gyengülő euróhoz, ami mögött azért ott van az Európai Központi Bank védőernyője – teszi fel a kérdést.

Kovács szerint minderre azért kell válaszokat találni, mert látszik: a 2,5-3 százalék közötti növekedési célok ma már Magyarország esetében is utópiának számítanak, további deficitintézkedésekre van szükség, és strukturális reformok nélkül sem ússzuk meg a 2012-es évet.