Csak rendkívüli helyzetben bukhatunk el Brüsszelben
– Ha csak nem áll elő rendkívüli helyzet, a jövő évi költségvetési hiány 3 százalék alatt lesz – Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ezt a választ adta a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy a 2013-as büdzsé alkalmassá teszi-e Magyarországot arra, hogy kikerüljön a Brüsszel által még 2004-ben, az uniós belépésünkkor indított túlzottdeficit-eljárás alól.
A parlament által ma elfogadott költségvetéshez még a szavazás előtt készült legfrissebb határozatában a tanács számos kockázatra hívta fel a figyelmet. Az írásos dokumentum értelmezése mégsem egységes: aki az internetes sajtóból tájékozódik, egy olyan büdzséről alkothat képet, amely a végletekig kifeszített, bármikor borulhat, míg az elnök szavaiból nem ez a vélemény cseng ki.
A tanács elsősorban a bevételi oldalon lelt bizonytalan megalapozottságú számításokra. Erről azt mondta Kovács Árpád, hogy a befizetőktől függetlenül mindenhol jelen van a kockázat, tehát a gazdálkodó szervezetektől, illetve a lakosságtól befolyó jövedelemadóban csakúgy, mint a fogyasztás után fizetett közterheknél. Az új adók közül a pénzügyi tranzakciós illetéket emelte ki, mint ahol bizonytalanságot látnak a bevételeket illetően (a határozatban jelzik, hogy a kormány kész tovább emelni az illeték mértékét, ha év közben kiderül, hogy nem a tervezettnek megfelelően folynak be a bevételek). Ezért fontosnak tartja a tanács, hogy maximálisan feltöltse a tartalékalapokat a kormány. – Ebben egy percig nem volt vita a tanács tagjai között, mint ahogy abban sem, hogy a jövő évi büdzsé jelentős növekedési áldozatokkal jár, s az utolsó pillanatokban beadott kormányzati módosítók ezt tovább növelték – beszélt arról az elnök, hogy a tanács tagjai az alapvető kérdésekben végig egységesek voltak, amin az időközben beadott módosítások sem változtattak.
– A számításokat többször átnézték a jegybanki, számvevőszéki szakértők, illetve a tanács mellett dolgozó szakemberek, tehát alapos munkát végeztünk – tette hozzá Kovács Árpád, aki igennel felelt arra a kérdésünkre, hogy szerinte betöltötte-e funkcióját a testület. A Költségvetési Tanács újjáalakítását ugyanis többen kritizálták, arra figyelmeztettek, hogy az új tanács kellő erőforrás hiányában nem tud majd olyan érdemi munkát végezni, mint elődje.
Kovács Árpád úgy látja, volt foganatja a költségvetési vitához általuk készített 14 határozatnak, a kormány például belátta, hogy más makropályát kell terveznie. Így letettek arról, hogy 1,6 százalékos gazdasági növekedés mellett tervezzék meg a 2013-as költségvetést. Ehelyett 0,9 százalékkal számoltak, ami azonban még mindig optimistának számít. Arról nincs tanácsi állásfoglalás, hogy mekkora lehet jövőre a GDP-bővülés mértéke, ennek meghatározását nem tartották dolguknak, ezért a kormányzati prognózist vették alapul az ellenőrző számítások során. Kovács Árpád azonban saját véleményeként elmondta a Népszabadságnak, hogy egy viszonylag széles sávban (0 és 2 százalék között) bárhol lehet a növekedés mértéke jövőre, mert ma még senki nem tudja, hogyan alakul az európai konjunktúra, azt sem, hogy milyen hatással lesznek a magyar kormány intézkedései a gazdaságra, illetve azon is sok múlik, hogy milyen éve lesz a mezőgazdaságnak. Az elnök szerint a következő év második felében érkezhet el a fordulat, akkortól újra növekedésnek indulhat a gazdaság.
Az IMF-tárgyalásokat is szóba hoztuk, erről azt mondta Kovács Árpád, számítani lehetett rá, hogy idén nem születik megállapodás. Nyáron is jövő tavaszra tette a szerződés létrejöttének valószínű idejét, s ezt a véleményét most is fenntartja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a piaci hozamgörbék alakulása gyorsítja, illetve lassítja a tárgyalások menetét. – A valutaalap 2-2,5 százalékos hozamához képest amikor 7-8 százalékos hozamokkal forognak a piacon kibocsátott papírok, akkor a kormányoknak általában sürgőssé válik a tárgyalás, de ha az IMF-hozamok fölött 2-3 százalékkal már el lehet adni a kötvényeket, akkor minden állam visszavesz a tempóból – világított rá a hitelért folyamodók taktikájára. Hozzátette: számít arra, hogy a megállapodás előbb-utóbb létrejön, mert ha nincs is szükség a hitelkeret lehívására, de a biztonsági védőháló, amit a megállapodás jelentene, hasznos lenne.
