Kezelhető mértékűek a jövő évi költségvetés kockázatai, az útdíj összhatása pedig csak jövőre derül ki, de azt látni, hogy a költségvetés egyensúlyban maradásához a tervezett bevételeknek be kell futniuk – mondta a 180 percben Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Ha minden jól megy – nem lesz európai recesszió és olyan deflációs folyamat, amely az esélyeket tönkretenné –, akkor teljesíthető a 2015-re tervezett állami büdzsé, a kiadási és a bevételi főösszeg is nagyjából stabilnak látszik – mondta a 180 percben Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Azt, hogy a hiányterv csupán 2,4 százalék, miközben az Európai Unió által állított 3 százalékos küszöb alapján magasabb is lehetne, Kovács Árpád részben a kormány adósságcsökkentési törekvéseivel magyarázta. Másrészt, a kormány konzervatív becslést végzett a gazdasági helyzet alakulása kapcsán, amihez bizonyos tartalékokat kell biztosítani.

Kovács Árpád arról is beszélt, hogy a tanács szerint a költségvetésben vannak ugyan kockázatok, de ezek – a vagyonértékesítést leszámítva – kezelhető mértékűek. A lakossági fogyasztásban a vártnál szerényebb emelkedés látható, de az ezzel kapcsolatos tervek is tarthatók, hiszen a nyugdíjak emeléséből származó plusz pénz egy részét csak elköltik az emberek, és lassan talán elmúlik a devizahitelek visszafogó hatása is.

Aggodalmat okoz azonban, hogy nagyon jelentősen megnőtt a készpénzforgalom, illetve azt is érzékelni, hogy az emberek a pénzintézetek helyett, túlzott arányban a "cihában" tartják a vagyonukat – tette hozzá.

Az útdíj kapcsán Kovács Árpád azt mondta, annak összhatása jövőre derül ki, egyelőre azt látni, a költségvetés egyensúlyban maradása, egyúttal a kormány gazdaságfejlesztési, szociális céljainak teljesülése megköveteli, hogy a tervezett bevételek befussanak.

A Költségvetési Tanács múlt hét csütörtökön azt közölte, korábbi véleményét megerősítve fenntartja, hogy egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, különös tekintettel az állami vagyonnal kapcsolatos "egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek" jelentős összegű előirányzatára. Ezért szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések csak olyan ütemben induljanak, amilyen mértékben e címen a bevételek befolynak.

A tanács által beazonosított bevételi kockázatok, valamint az a tény, hogy a költségvetési törvényjavaslat a törvényi feltételeknél feszesebb hiánycélt és GDP-arányos államadósság-csökkentést irányoz elő, nem teszi szükségessé, hogy a 2015. évi költségvetés külön országvédelmi alapot tartalmazzon.

Ennek kapcsán Kovács Árpád a Kossuth Rádióban azt mondta, a 17 ezer milliárdos kiadási főösszeg mellett egy 30 milliárdos országvédelmi alap nem tekinthető igazán komoly tartaléknak. A Költségvetési tanács javaslata, hogy ezt a tételt vonják össze a „biztonsági pufferzónába" tartozó egyéb összegekkel. (Forrás: hirado.hu)