A szakmai szervezet javaslata azzal indul, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium koordinálása mellett jöjjön létre az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a szükséges szakértők és tanácsadók, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével működő szakértői bizottság (munkacsoport), amely a tények és lehetőségek feltárását követően, javaslatokat dolgoz ki a katasztrófa kockázatok kezelésére és hosszú távú működtetésére.

A munkacsoport első lépésben összegyűjtené a különböző minisztériumok, hivatalok, biztosítók és kutatóintézetek által kezelt katasztrófa - árvíz, vihar, jégverés stb. - adatokat, amelyek a lakásokban, az infrastruktúrában, illetve a mezőgazdaságban tettek kárt eddig. Ezután meg kell vizsgálni, hogy ezek enyhítésére miként volt képes a Katasztrófavédelmi-, az EU szolidaritási-, a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi-, az Agrár támogatási  alap, illetve miként hasznosult az erre fordított egyéb állami, önkormányzati pénz. Ezt követi a kockázatok jövőbeni becslése, tekintettel a globális környezeti változásokra.

A csoport munka végeredménye egy, kizárólag katasztrófa eseményekre kiterjedő, alacsony díjú kötelező alapbiztosítás bevezetése lenne a lakóingatlanokra. Ezt a biztosítást a piaci biztosítók köthetnék meg, de létrehozható erre egy külön Nemzeti Biztosító is. Mindkettőre van példa a nemzetközi gyakorlatban, hiszen harminc országban kötelező kötni ilyen minimális, katasztrófa biztosítást.

Ezzel megszűnne az a lakossági öngondoskodás ellen ható, kényszer szülte állapot, amely - károk esetén, az egyes lakóingatlanok állami segélyből való helyreállításával - még azokat az állampolgárokat is a meglévő biztosításuk lemondására ösztönzi, akik korábban saját maguktól biztosítást kötöttek a vagyonukra.

A lakóingatlanokra vonatkozó, kötelező biztosítás bevezetését követően az állam jelenlegi segélyező szerepe megszűnne. Aki nem köti meg a kötelező lakásbiztosítást, az államtól nem kaphatna segítséget. Mindezzel párhuzamosan szociális alapokon nyugvó lakásbiztosítás-támogatási rendszert dolgoznának ki. Aki nem tudja kifizetni a minimális biztosítást, az támogatást kapna ehhez.

A rendszerbe új építési szabályok is beépülnének. Például cölöpalapozás, magasföldszint előírása az ár- és belvízveszélynek fokozottan kitett területeken.Az állami vagyonra pedig a kockázatfinanszírozás nemzetközi példáit ajánlja a MABIASZ. Az olykor egy-egy országnál is nagyobb vagyonnal rendelkező nemzetközi nagyvállalatok kialakították a katasztrófa károk kezelésének technikáit, ezeket lehetne átvenni - fejeződik be a szakmai szervezet javaslata.