A BÉT honlapján kedden késő este megjelent tervezet több oldalról is jobban körülbástyázná a céget egy esetleges orosz felvásárlási  kísérlet ellen, egyúttal javasolja a részvényeseknek, hogy a tavalyi  év után ne fizessenek osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az  eredménytartalékba kerüljön.

Az alapszabály módosításának tervezete egyebek között  hangsúlyozza: "a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra  indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek".
A tervezett módosítások között szerepel, hogy ténylegesen  áttekinthetővé tegyék a haszonhúzó tulajdonosokat. A dokumentum ezzel kapcsolatban így fogalmaz: "az igazgatóság felhívására a  részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy a tulajdonában álló részvények vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos. 

Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az  igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek telje körűen eleget nem tett."

Az igazgatóság indokoltnak tartja a közgyűlés által az  igazgatóság tagjainak visszahívását korlátozó alapszabályi  rendelkezés további szigorítását is, így azt, hogy a tagok  visszahívását háromnegyedes határozathozatalhoz kössék.
A tervezett módosítások között szerepel a "B" sorozatú  részvények tulajdonosai szavazati jogainak erősítése. A közgyűlésen  azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az igazgatóság nem  támogat, a „B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges: így az igazgatóság tagjainak megválasztásához,  visszahívásához, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához, visszahívásához, a könyvvizsgáló megválasztásához, visszahívásához,  az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntéshez.

Ugyanakkor  a szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározásánál a tervezet  már a magyar állammal sem tenne kivételt, annak érdekében, hogy ne  legyen semmilyen különbségtétel a részvényesek között. Így a  módosított alapszabály szerint egy részvényes, vagy részvényesi  csoport sem gyakorolhatná a szavazati jogok több mint 10 százalékát.

A cég igazgatósága ahhoz is felhatalmazást akar kapni a  közgyűléstől, hogy az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd  forint lehessen, az alaptőke 15 százalékában meghatározott korlát  helyett. Az igazgatóság végül azt javasolja a részvényeseknek, hogy  2009-ben, a 2008-as üzleti évre vonatkozóan ne fizessen osztalékot,  a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön  átsorolásra. Ugyanakkor fenntartja hosszú távú osztalékfizetési  politikáját, azaz a befektetések függvényében a normalizált eredmény  (egyszeri tételek nélküli eredmény) 40 százalékát osztalékként  kívánja kifizetni a jövőben - hangsúlyozza a tervezet.