A Szolnok–Szajol vasúti vonalszakasz egyike a magyar vasúthálózat nemzetközi szempontból is meghatározó elemeinek. Az itt áthaladó IV. számú Helsinki-folyosó vasúti tengelye összeköti Magyarországot a nyugat-európai hálózattal, de meghatározó a Közép-Európán keresztül vezető tranzitútvonalak között is.

Szolnok és Szajol között a rendelkezésre álló két vágányon közös nyomvonalon halad a Budapest Nyugati pályaudvar–Cegléd–Szolnok–Szajol–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-országhatár kétvágányú vasúti fővonal, valamint a Budapest Keleti pályaudvar–Nagykáta–Újszász–Szolnok–Szajol–Békéscsaba–Lökösháza-országhatár szintén kétvágányú vasútvonal. A 6,5 kilométeres szakaszon található Magyarország egyik legnagyobb kétvágányú vasúti hídja a Tisza felett.

A NIF a már megkezdett rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódva a Szolnok–Szajol vasúti vonalszakaszt is korszerűsíti. A beruházás során felújítják a vasúti pályát, alkalmassá teszik az óránként 160 kilométeres sebességgel történő közlekedésre, valamint a hidak pályaszerkezetét is átépítik. A fejlesztés előkészületi munkálatai jelenleg is zajlanak, a kiviteli tervek elkészítésére a tender kiírása van folyamatban. A tervek szerint a kivitelezés 2013-ban indul.

A beruházás kiterjed Szolnok állomás korszerűsítésére is. E meghatározó vasúti csomópont áttervezése komoly feladatot jelent, melynek során újragondolják a vágányhálózat és funkcióinak szükségességét.  Az állomáskorszerűsítés tervezése a Szolnok és Szajol közötti szakasz tervezésével együtt indul, kivitelezésének kezdete azonban 2015-ben várható.

A Szolnok és Szajol közötti felújítással párhuzamosan megépül egy új tiszai ártéri híd is a Tisza-híd és Szajol között, az árvizek gyorsabb levonulása érdekében. Szajol állomás előtt, a vonalszakasz legmélyebb pontján ugyanakkor kétoldali árvízvédelmi gáttal védik majd a vasúti pályát.

A fejlesztés a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként valósul meg. A támogatás teljes összege csaknem bruttó 2 milliárd forint, ebből 15 százalék az operatív programon belüli hazai forrás, 85 százalék pedig a Kohéziós Alapból származik.