Az Európai Parlament a tervek szerint még ebben a ciklusban, várhatóan márciusban szavaz arról az uniós direktíva-tervezetről, amely részben átalakítja a betétbiztosítás jelenlegi rendszerét, s egyúttal jelentősen fel is gyorsítja a kifizetéseket. A jelenlegi húsz munkanappal szemben 2019-től tizenöt, 2021-től tíz, míg 2024-től mindössze hét munkanap alatt végezni kell egy csődbe ment pénzintézet betéteseinek kártalanításával – mondta sajtótájékoztatóján Fekete-Győr András, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgatója.

Magyarországon a betétesek védelme az OBA feladata. A bankok, takarékszövetkezetek befizetéseiből működő, abból kártalanító alap százezer euróig (ez jelenleg mintegy 31 millió forintot jelent) garantál védelmet a pénzintézeteknél tartott összegekre. Az e feletti tételeket az ügyfél legfeljebb a csődeljárás során kaphatja vissza, illetve az OBA nem védi az állami betétesek (így például az önkormányzatok, állami vállalatok) és azok pénzét sem, akik vezetői, tulajdonosai voltak a tönkre ment hitelintézetnek (ebbe a körbe tartoznak az érintettekkel egy háztartásban élők is.)

Az OBA már most is igyekszik a törvényben előírtnál gyorsabban, tíz munkanap alatt végezni a kifizetésekkel. A legutóbbi ügyben, az idén január végén becsődölt Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet esetében például hét alatt kártalanították az ügyfelek 94 százalékát, a tizedik napra ez az arány elérte a 97 százalékot, majd a huszadik nap végére a 99 százalékot. A száz százalékot azért nem tudta elérni az OBA, mert mindig vannak olyan betétesek, akik vitatják az összeget, s ilyenkor a kifizetést nem tudják lezárni – tette hozzá Tóth István. Az alap kommunikációs vezetőjének elmondása szerint a magyaron kívül jelenleg egyedül a brit betétbiztosítás tud felmutatni ilyen gyors és hatékony kártalanítási rendszert.

Az uniós tervek szerint változik a betétbiztosítási alapok feltöltésének rendszere is. A bankok és takarékszövetkezetek jelenleg a betétállományuk arányában fizetnek tagdíjat az OBA-nak. Míg korábban évente a biztosítandó összeg 0,06 százalékát tették be a közösbe, az idei évtől egységesen 0,1 százalékot. (Ez évente mintegy nyolcmilliárd forintot jelent.) Brüsszel javaslata szerint ezt a rendszert kockázat alapú díjfizetés váltaná, vagyis minnél rizikósabb egy pénzintézet helyzete (például kevésbé feltőkésített), arányaiban, a betétállományához képest annál többet kell befizetnie.

További változást jelent, hogy a betétbiztosítási alapokban minimum a kártalanítás alá tartozó betétek 0,8 százalékának megfelelő összegnek kell lennie. (Az unióban erre jelenleg nincs egységes szabályozás, több államban, például Olaszországban a bankok nem fizetnek előre, nem tartalékolnak, csak akkor kell a zsebükbe nyúlniuk, ha valamelyik piaci szereplő tönkremegy.) Az OBA a Körmend és Vidéke betéteseinek most zárult kifizetése után 72,8 milliárd forintot kezel, amely nagyjából az érintett betétek 0,7 százalékának fele meg, vagyis már most csaknem megfelel a tervezett uniós előírásnak – tette hozzá Fekete-Győr András.

A Körmend és Vidéke 27,8 milliárd forintos betétállományából egyébként 22,9 milliárd forintra volt az OBA-nak kártérítési kötelezettsége. Százezer euró feletti betét 77 darab volt 3,7 milliárd forint értékben, ezek tulajdonosai – a nem biztosított összegek esetében – a végelszámolás során érvényesíthetik követelésüket. Vélhetően nem sok sikerrel, ugyanis a kielégítési sorrendben az OBA-val azonos kategóriában vannak, márpedig az alap jellemzően a pénze alig tíz százalékát kapja ilyenkor vissza.

A kártalanítás a Magyar Posta, az OTP és a Takarékbank részvételével zajlott. Az egymillió forintnál kisebb kártalanítást (3958 betétesnél összesen 1,3 milliárd forint) házhoz vitte a posta. Az 1-5 millió forintos összegeket (2731 betétes esetében hatmilliárd forint) az OTP által kibocsátott betétbiztosítási kártyán fizették ki, az 5 millió forint fölötti kártalanításokat (2112 betétesnél összesen 15,2 milliárd forint) pedig a Takarékbankon, illetve a vele szerződött takarékszövetkezeteken keresztül.

Az alap kifizetéssel kapcsolatos összes költsége (például a betétbiztosítási kártyához kötődő költségek, amelyet az OBA teljesen átvállal a betétesektől) jellemzően a kártalanítási összeg 0,3 százaléka. Az OBA ügyevező igazgatója a Körmend és Vidéke esetében sem számít ennél többre, vagyis ebben az esetben ez 60-70 millió forintot tesz ki.