Teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gazdaságot erőteljesebb növekedésre kell ösztökélni, s az OECD országjelentése lényegében azt sorolja fel, milyen eszközökkel lehet ezt elérni – mondta hétfő délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztériumban a kiadvány szerkesztőivel együtt tartott bemutatón és sajtóértekezleten Cséfalvay Zoltán államtitkár. Mint beszámoltunk róla, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az új „magyar szemlében” számos ajánlást fogalmaz meg, miközben rendkívül aggasztónak tartja a potenciális növekedési ütem visszaesését, különösen térségi összehasonlításban. Egy kérdésre az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a beruházási ráta már elérte az uniós átlagot, igaz – tette hozzá –, a felzárkózáshoz ez nem elég.

Örömmel nyugtázta Cséfalvay Zoltán, hogy a 2012-es országjelentéshez képest sokat változott a helyzet, ma már nincs recesszióban a magyar gazdaság, s az akkori előrejelzéshez képest valóban a GDP három százaléka alá süllyedt a költségvetési hiány, s az államadóssági ráta is csökkenő pályára állt.

Az Orbán-kormány intézményi, adó-, közigazgatási és munkaerő-piaci „reformjait” felsorolva Cséfalvay arra a következtetésre jutott, hogy ezek mind jó irányba hatnak. Az adórendszer átalakítása befejeződött, tehát fel sem merülhet, hogy az OECD azon felvetéseit, amelyek szerint az ágazati különadókat ki kéne vezetni, s helyettük növekedés- és környezetbarát közterheket bevezetni, esetleg megfontolják, még a gondolatkísérlet szintjén sem. Sőt, az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a különadók a növekedést nem fogják vissza, miközben az OECD is elismeri, hogy hozzájárultak a költségvetés konszolidálásához.

Hasonlóképpen elutasította, hogy a minimálbért be kéne fagyasztani, már csak az OECD átlagához képest is nagyon magas adóék miatt. Azt mondta, hogy uniós szinten maga a minimálbér egyáltalán nem kiugróan nagy. S mint várható volt, a közműszolgáltatások esetében sem értettek egyet a piaci viszonyok megteremtésében, Cséfalvay a nonprofit jelleg erősítése mellett állt ki, a rezsicsökkentést kísérő kormányzati kommunikációnak megfelelően. Azzal a kiegészítéssel, hogy Európában még nem alakult ki a versenyen alapuló egységes energiapiac. Ennek létrehozásán persze a magyar kormány is serényen munkálkodik.

Vita van még egyebek mellett a Költségvetési Tanácsnak az OECD megítélése szerint túlzottan erős vétójogáról is. Azt a tényt, hogy kívülről nézve sokan úgy érzékelik, nem kellően átlátható, kiszámítható a magyar közeg, Cséfalvay azzal magyarázta, hogy kormánya bizonyította, lehet egyszerre fiskális stabilizációt és szerkezeti reformokat végrehajtani, de ez túl sok változással jár.