Megtárgyalta szerdai ülésén a kormány a Magyarország és Oroszország között az atomenergetikai együttműködésről és ennek keretében a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáról létrejött nemzetközi szerződést – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI-vel.

Az ülésen arról született döntés, hogy a kabinet minden végleges szövegű megállapodást az Országgyűlés elé terjesztve nyilvánosságra hoz – zárja a témában adott rendkívül szűkszavú nyilatkozatát a kormányszóvivő.

Az Együtt-PM szerint a kormány nem kerülheti meg a közvéleményt a paksi erőmű bővítéséről szóló döntés meghozatalakor. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa szerdai sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a kormány ma tárgyalt a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött államközi szerződésről.

Hangsúlyozta: normális országokban egy ilyen súlyú kérdésben széles társadalmi vita után, a lehető legtöbb ember véleményét kikérve, népszavazással döntenének. Lehet érveket felhozni amellett, hogy épüljön atomreaktor, de nem lehet sunyi módon, a közvéleményt megkerülve, a nyilvánosságot kizárva, az embereket és a parlamentet kész helyzet elé állítva dönteni – jelentette ki.

Az Együtt-PM népszavazást kezdeményezett arról, épüljenek-e új erőművi blokkok az államadósság növelésének terhére. A referendum kiírása érdekében pedig tüntetést szerveznek. A képviselői irodaház előtt tartott sajtótájékoztatón az Együtt-PM aktivistái egy "Nem az Orbán-Putyin paktumra! Paksról döntsön a nép! Tüntetés a népszavazásért: február 2." feliratú molinót tartottak fel. Az aktivisták Orbán Viktor miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin orosz államfőt ábrázoló, papírból készült álarcokat viseltek.

Karácsony Gergely kérdésre válaszolva elmondta: az Együtt-PM szövetség egyetért a paksi erőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbításával, ám a fukusimai tragédia következtében megemelkedő költségek miatt nem éri meg atomenergiával pótolni a kieső reaktorokat. Az atomenergia ugyanis egyre drágább, a megújuló pedig egyre olcsóbb.

Ma még nem tudni, milyen energiaforrások állnak rendelkezésre húsz év múlva. Így az sem biztos, hogy most kell dönteni a paksi bővítésről – fűzte hozzá. Szintén kérdésre azt mondta, az ellenzéki választási szövetség programja az MSZP és az Együtt-PM tavaly nyári közpolitikai megállapodására épül, néhány kérdést azonban – például az energiapolitikában és a felsőoktatás ügyében – még tisztázni kell a következő hetekben. Szimbolikus kérdésekben viszont, mint amilyen a határon túli magyarok szavazati joga, a Demokratikus Koalíció elfogadta, hogy az MSZP és az Együtt-PM álláspontja a mérvadó.