Kormánybarát prognózis Brüsszeltől
Idén súrolja az uniós küszöböt az államháztartási hiány az Európai Bizottság gazdasági főigazgatóságának kedden nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint: Brüsszelben 2014-re 3 százalékos deficitet, 2015-re pedig 2,9 százalékos hiányt prognosztizálnak.
2013-ra 2,4 százalékos hiánnyal számol a bizottság. Ez azt jelenti, hogy a kormány hozta és hozza az EU által előírt küszöbértéket, így továbbra sem fenyeget az, hogy Magyarország visszakerül a túlzottdeficit-eljárás alá. Tavaly ősszel a bizottság 2013-ra magasabb, 2,9 százalékos hiányt jósolt, de egyébként a prognózis alig változott a novemberben megjelent számításokhoz képest: akkor 2014-re 3, 2015-re pedig 2,7 százalékos deficitet számoltak Brüsszelben.
A bizottság elemzése szerint a 2013-as deficitszám a magasabb adó-és társadalombiztosítási járulékbevételeknek (0,5 százalék), az EU-támogatások könyvelésének egyszeri könnyítésének (0,1), és a költségvetési intézmények és fejezetek év végi megtakarításainak köszönhető (0,2 százalék). 2014-re azonban a bizottság szerint várhatóan alacsonyabb lesznek az adóbevételek GDP-arányosan 0,3 százalékkal (vártnál alacsonyabb infláció miatt). Ráadásul az előrejelzés készítésekor abból indultak ki, hogy a költségvetési tartalékot (a GDP 0,3 százaléka) a kormány nem költi el. Brüsszel szerint 2014-re kockázatot jelenthet az infláció további lassulása, valamint az állampapírok hozamainak növekedése.
A GDP-növekedés 2013-ban 1,1 százalék a bizottság értékelése szerint, de idén és jövőre már 2,1 százalékkal számolnak. A bizottság elemzése szerint 2013-ban a beruházások élénkültek, elsősorban az állami beruházásoknak köszönhetően, de a vállalati beruházások is növekedtek. Mindehhez hozzájárult az EU-s támogatások gyorsabb felhasználása és bizonyos mértékig az MNB hitelösztönző programja is. A növekedésre a bizottsági elemzés szerint kockázatot jelenthet a világszerte tapasztalható monetáris szigorítás. Negatív hatásokat okozhat a bankszektorban és a befektető hangulatban a devizahitelesek terheinek enyhítésére tett esetleges újabb kormányzati kísérlet.
Az államadósság tovább "makacskodik": a bizottság számítása szerint míg 2013-ban 77,8 százalékos ez az arány, idén és jövőre növekszik 79,1, és 78,9 százalékra. Még ha az uniós deficitküszöböt nem is lépjük át, aggasztó jel, hogy a strukturális hiány, az egyszeri intézkedésektől megtisztított, lecsupaszított adat a 2013-as 1,1 százalékról 2,4, illetve 2,3 százalékra emelkedik idén és jövőre.
A bizottsági szakértők szerint enyhe fellendülés jellemzi Magyarországot a belföldi keresletnek köszönhetően. Az infláció csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy a háztartásoknak több elkölthető pénzük marad, de a munkanélküliség, a gyenge hitelezés továbbra is visszafogja a fogyasztást Brüsszel szerint. Ezzel együtt a bizottság szerint a belső kereslet volt a 2013-as növekedés fő motorja. A bizottság szerint a fogyasztás tovább növekszik majd 2014-ben, ami részben a hatósági árcsökkentéseknek, a növekvő állami béreknek, és az új, támogatott jelzáloghitelek következtében a lazuló hitelezésnek is köszönhető. A bizottság arra számít, hogy a beruházások továbbra is növekedni fognak.
A munkaerőpiac helyzetének javulását, a csökkenő munkanélküliséget a bizottság a közmunkaprogram kiterjesztésével és a gazdaság fehérítésével magyarázza. Brüsszel várakozásai szerint a foglalkoztatottság a magánszektorban is növekedni fog, és a következő években a munkanélküliség 10 százalék alá fog mérséklődni.
Az elemzés kitér rá, hogy 2013 végén az infláció történelmi mélypontot ért el (0,7), köszönhetően többek között a rezsicsökkentésnek. Azonban ahogy a rezsicsökkentés hatása elhalványul, úgy 2015-re az infláció elérheti a jegybanki háromszázalékos célt. A forint mostani gyengülése azonban kockázatot jelent az infláció tekintetében.
