Az államtitkár elmondta, hogy a minőségi magyar tenyészállatokra és a húsmarhára nagy az igény a külföldi piacokon. Példaként említette a konkrét orosz, kazah és azeri érdeklődést.

Az ágazat szereplőivel az államtitkár a fejlesztési feltételekről egyeztetett. Elmondta: az állattartók kérték a legelőterületek növelését és azt is, hogy a nemzeti parkok területén is legeltethessenek. Budai Gyula közölte: a tárcánál már dolgoznak ennek megoldásán.

A megbeszélésen áttekintették az unió 2015 utáni támogatási lehetőségeit is - tette hozzá.

Márton István, a Húsmarha-tenyésztők, Marhahús-termelők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a húsmarha azon kevés állattenyésztési ágazat között van, amelyik sikeres. Ezt jelzi, hogy nőtt az állatszám, a tenyésztési kedv, így most Magyarországon a húsmarhák száma eléri a 140 ezret. Az ágazatban döntővé vált a családi gazdálkodási forma, a húsmarhák 80 százalékát ezekben a kis- és közepes gazdaságokban tartják.

Hozzátette: a tanácskozáson minden résztvevő azt kereste, miként lehetne az állatok számát növelni, valamint azt, hogy miként növelhetné az ágazat a hozzáadott értéket. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az úgynevezett kommersz állományok rovására a fajtatiszta állományok arányát kell növelni.

Ha ez utóbbi aránya elérné az 50 százalékot, akkor a tenyészállat-kibocsátást meg lehetne többszörözni. Mindehhez pedig nem létszámnövelésre, hanem struktúra-átalakításra lenne szükség - mondta a szakember. Hozzátette: fontos a kistermelői integráció is, mivel a húsmarhatartás jórészt ezekben a gazdaságokban folyik.

Wágenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója azt emelte ki: sikertörténet a húsmarha-ágazat, mivel mintegy másfél évtized alatt megötszöröződött az állomány. Megerősítette, hogy az ágazat piaci lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. Szerinte is elsősorban a keleti piacokra kell figyelni, ám ha ezeken piacokon tartósa jelen kíván lenni Magyarország, úgy a képzésre és a szaktanácsadásra is gondot kell fordítani.