Az ügyletet az AstraZeneca otthonául szolgáló Nagy-Britanniában és Svédországban egyaránt keményen kritizálják, szakmai-politikai és pénzügyi okokkal magyarázva, miért utasítják el a munkahelyek, kutatóbázisok és fölöslegesnek ítélt gyártókapacitások felszámolásával járó egyesülést, ami az amerikaiak számára jelentene előnyös üzletet –írja elemzésében a  Dealbook.com szakportál.

Az AstraZeneca nagyobb részvényesei azonban megosztottak a kérdésben, főként a pénzügyi befektetők számára volt túl gyors az elutasítás, szerintük több időt kellett volna hagyni az ajánlat elemzésére. A cégben két százalékos részesedéssel bíró brit Schroders befektetési alapkezelő a csípőből történt elutasítást, mint módszert vetette az igazgatóság szemére.

Az AstraZeneca régi részvényeseiként úgy látják, hogy a cég dinamikus fejlődés előtt áll, s ennek a ténynek előbb-utóbb az ajánlatban is tükröződnie kell. Ezért azt szorgalmazzák, hogy a menedzsment folytassa a tárgyalásokat a Pfizerrel. Hasonlóan csalódásként élte meg a gyors kikosarazást az Axa Investments és a Jupiter Fund Management. Hozzájuk képest az 1,2 százalékos pakettel rendelkező Fidelity Worldwide Investment üdvözölte a határozott elutasítást,

Dominic Rossi befektetési igazgató szerint ugyanis a Pfizer nem a megfelelő partner az AstraZeneca számára. Rossi hozzátette: hatalmas nyomás nehezedett az igazgatóságra, de jó döntést hoztak, bár ez vélhetően két-három éves időtávon fog  majd csak kiderülni. A döntés mögé felsorakozott a svéd Wallenberg család tulajdonában lévő Investor AB, amely négy százalékos tulajdonrésszel bír, valamint a Neil Woodford nagybefektető nevével fémjelzett Woodford Investment Management. Az AstraZenacánál az az érvelés sem talált jó fogadtatásra, hogy a fúzió után központjának áthelyezésével a Pfizer odahaza hatalmas adófizetési kötelezettségtől menekülhetett volna meg. Ezt amerikai politikusok is joggal kritizálták.

Ahogy az elsőt, úgy a 15 százalékkal 119 milliárd dollárra emelt újabb ajánlatot is azzal utasították el az AstraZenecánál, hogy az alulértékeli a cégüket és annak fejlődési pályáját.  A készpénzes és részvénycserés konstrukció 92 dollárra, azaz darabonként 55 fontra értékelte az AstraZeneca részvényeit.

Bár a Pfizer korábban jelezte, hogy 119 milliárd dolláros lesz a végső ajánlata, de az amerikaiak - szakértők szerint - hajlandóak lennének emelni a tétet, csakhogy ehhez némi fogadókészség is szükséges az AstraZeneca részéről, azaz új fejezetet kellene nyitniuk a kurtán-furcsán lezárt tárgyalásokban. A brit vállalatfelvásárlási jogszabályok értelmében a Pfizernek május 26-ig van lehetősége arra, hogy nyilatkozzon: marad vagy eláll az üzlettől. Utána fél éves pauza következik.

A brit-svéd cég részéről közölték: a részvényenkénti 58 font az a minimális ár, ami mellett egyáltalán vissza lehet ülni a tárgyalóasztalhoz. A Pfizer pedig azt tette világossá, hogy nem tesz ellenséges felvásárlási ajánlatot riválisára. Mindenesetre azóta, hogy a hétfői döntés nyomás elúszni látszik az üzlet, nagyot zuhant az AstraZeneca árfolyama, amely tizenegy százalékot meghaladó mértékben, 43 fontig zuhant a londoni tőzsdén. Azaz összeomlott a magasabb árajánlatra spekulálva felhajtott kurzus.

A függetlenségének megőrzéséért küzdő AstraZeneca távlati terveit is ismertette a napokban, 45 milliárd dollárban megjelölve azt az éves bevételi szintet, amelyet 2023-ra el akarnak érni. Lehetőség szerint egyedül.