A júliusi prognózisához képest érdemben módosította előrejelzését a makrogazdasági elemző intézet. Idén 0,5 százalék helyett 1,2, jövőre 1,5 helyett 2,0 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Ennek oka, hogy a második negyedévet követően a magyar gazdaságban megfigyelhető folyamatok kezdődő fellendülésre utaltak, ám a növekedés féloldalas, s a bővülés hajtóerőinek tartósságát illetően még mindig sok a kérdőjel.

Idén a mezőgazdaság csaknem harmincszázalékos bővülése önmagában is magyarázza a harmadik negyedévtől gyorsuló pályát, ám ez a hatás jövőre megszűnik, így az iparnak és a szolgáltatásoknak kellene nagyobb szerepet játszaniuk. A kutatók úgy vélik, hogy a következő negyedévekben erre a változásra számíthatunk, de a harmadik negyedévben ennek csak halvány jelei pislákoltak.

Kedvező fordulat kezdete lehet ugyanakkor, hogy a beruházások élénkülnek. Igaz, ebben az állami beruházások megugrása az uniós pénzek felhasználása révén fontos tényezőnek tekinthető, de a versenyszektor, ezen belül a feldolgozóipar beruházásai is dinamikus növekedésre váltottak. Ám a feldolgozóipari beruházásokat elsősorban az autóipari cégek és az ahhoz beszállítóként kapcsolódó ágak húzták, vagyis egyelőre nehezen megítélhető, hogy ez a fellendülése milyen mértékben tükrözi az iparvállalatok beruházási kedvének széles körűvé váló nekilendülését.

A jegybanki kamatcsökkentésnek a Kopint szerint van még tere, a nemzetközi viszonyoktól függően 20-40 bázisponttal még lejjebb ereszkedhet az alapkamat. A hazai pénzpiacon régen nem tapasztalt alacsony hitelkamatok javítják a vállalati beruházások feltételeit, s ha a külpiaci kereslet is élénkül, akkor a beruházási aktivitás a vállalatok szélesebb körére kiterjedhet.

A háztartások egyelőre kimaradtak a növekedésből. Hosszabb távon azonban a fogyasztói kereslet szerény mértékű emelkedésére lehet számítani, aminek következtében az export és az import dinamikája közötti rés összeszűkülhet, vagy el is tűnhet. Mint Palócz Éva vezérigazgató az új előrejelzés ismertetésekor szerdán délelőtt elmondta: a magánfogyasztás 2012-ben még visszaesett, idén a harmadik negyedévben már stagnált, s most trendszerű lassú javulásra utal, hogy jövőre már egyszázalékos bővülés prognosztizálható jórészt a nettó reálkeresetek több mint háromszázalékos emelkedése miatt. A Kopint 2013-ban 1,8, 2014-ben 2,1 százalékos inflációt vár. 

Az államháztartás egyenlege a GDP három százaléka alatt marad, mert a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás újraindítását elkerülje.