A biztosítótársaságok statisztikái szerint átlagosan három-négy évente törnek be az év nagy részében üresen álló nyaralókba, a káresemények nagysága pár ezer forintos rongálási kártól a több százezer forintos betöréses lopásig terjed. A természeti károk, csőtörések is hatalmas pusztítást végezhetnek, hiszen akár több hétbe is beletelhet, mire a kárt egyáltalán észleli a tulajdonos.

Jelentős a különbség az állandóan lakott lakás, valamint a szezonálisan lakott nyaraló biztosítások árai között; nyaralók esetében ugyanis a díj akár 50-100 százalékkal magasabb lehet, mint a lakásoknál. Ezt azzal indokolják a biztosítók, hogy nem állandóan lakott, ezért akár egy tűzkár esetén is nagyobb a „totálkár” valószínűsége, mint a lakásoknál, lényegesen nagyobb kárt okozhat egy csőtörés és a betörés veszélye is nagyobb, hiszen a nyári szabadságon kívül ritkán tartózkodunk ott. Éppen ezért teljesen más feltételekkel kell megkötni a nyaralókra a biztosítást, mint a lakóingatlanokra, ha azt szeretnénk, hogy minden életszerű kár ellen fedezve legyen és feleslegesen se fizessünk többet, mint szükséges.

Sokan próbálják megspórolni ezt a lakatlansági pótdíjat, azt állítva, állandóan lakott épületként kötik meg a biztosítást. A biztosítók ezt könnyen tudják ellenőrizni és kiszúrni a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ellentmondásokat, akár az irreálisan alacsony víz- vagy villanyszámlával. Nem érdemes a feláron spórolni, inkább más tételen takarékoskodjunk – javasolja Vass Gábor, a PBA Biztosítádi Alkusz Kft. szakmai vezetője.

A hagyományos lakóingatlanok biztosításában az ingóságok fedezete sokkal nagyobb részt képvisel, a nyaralóknál viszont más arány az indokolt. Sokkal nagyobb veszély, ha egy tavaszi beázást, vagy viharkárt csak hetekkel, vagy hónapokkal később fedezünk fel, mikorra már tetemes károk keletkeztek. Általában a nyaralókban huzamosabb ideig nem érdemes nagyobb értékű műszaki cikkeket tárolni, így az esetleges elvesztésük inkább bosszantó semmint anyagi veszteség.

Fontosabb, hogy a szezonon kívüli időjárási viszontagságokból keletkező és annak további következményeit (például a betört ablakon keresztüli, több hetes beázást) fedezze a biztosításunk. Nyaraló esetében is igaz, hogy érdemes biztonsági ajtóval, ráccsal, vagy ablakfóliával megnehezíteni a behatolók dolgát, ezzel növelve a lebukás veszélyét.

Érdemes meghatározni, hogy mennyit szánunk a biztosításra, és ahhoz válogatni a biztosítók által kínált fedezetlistáról. A PBA szerint tűz- és elemi kár fedezet legyen a legfontosabb, ezt kövesse a betörés kockázat fedezetbe vonása, a megfelelő védelmi szint kialakításához segítséget kérhetünk bármelyik nyílászárókat forgalmazó szakáruházban, a Mabisz minősítéssel rendelkező bejárati ajtók és zárak kiválasztásához.

Aki számítógépet, telefont, műholdvevőt is huzamosabb ideig a nyaralóban tart, annak viszont ingóságokra is biztosítania kell a nyaralót. Aki sok vendéget fogad, annak fontos lehet, hogy az ott tartózkodók esetleges baleseteire is fedezetet nyújtson a biztosítás. A besurranók által a teraszról ellopott eszközöket (például mobiltelefont, fényképezőgépet) azonban nem fogja kifizetni a biztosító.