Néhány alapvető szabály betartásával ki lehetne szűrni a piacról a feketén foglalkoztató vállalkozásokat – állítja négy, az atipikus foglalkoztatásban – kölcsön- vagy diákmunkában – érdekelt cégeket összefogó szakmai szervezet közös tanulmánya. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁK-ÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) tanulmányát a kormányhoz is eljuttatta.

A tanulmánynak különös aktualitást ad a néhány hete lebuktatott hevesi bűnszervezet ügye: tízezreket vertek át, munkaerő-kölcsönzésnek álcázva a feketefoglalkoztatást.

Köves Balázs, az SZTMSZ elnökhelyettese szerint ma Magyarországon közel 500 munkaerő-kölcsönző cég működik, amelyek közül csak 50 vállalat tagja valamelyik szakmai szövetségnek.

A tanulmány felveti a piaci vagy köztestületi pályáztatók felelősségét is: a feketén foglalkoztató társaságok jellemzően olyan alacsony áron vállalják el a munkát, ami egy hozzáértő HR-vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzi: valami probléma lehet az adózással. Ilyenkor ugyanis az ajánlott ár nem fedezi a költségeket és a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók bekerülési költségeit sem.

A kiíró számára az irreálisan alacsony vállalkozási árakban rejlő pillanatnyi előny könnyen elvész, ha a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egy ellenőrzés során arra a következtetésre is jut, hogy dacára a közbeiktatott alvállalkozónak, a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló ténylegesen a megrendelőnek dolgozott. Ebben az esetben a bejelentés elmulasztása miatt, fejenként 100 ezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezhetik a megrendelőt, ahogy a munkavállalók után be nem fizetett közterheket is rajta kérik számon. Ugyanakkor a munkavállalók is súlyosan hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra vagy nyugdíjra.

Köves  Balázs azt mondta, hogy több konkrét megoldást javasolnak a döntéshozóknak. Szeretnék elérni a fordított áfa bevezetését, illetve minimális szolgáltatási díjat is – persze szigorú keretek között –, hogy a túlzott árverseny miatt ne lehessen a szürkezóna irányába elmozdulniuk a piacon működő társaságoknak. Fontosnak tartanák a piaci szereplők ellenőrzését is, megjelenésüket erőteljesebb feltételekhez kötnék.

Köves szerint azért is fontos volna a piactisztítás, mert az elmúlt években az új munkahelyek jelentős része atipikus foglalkoztatás keretében jött létre. Hangsúlyozta: ezen formák segítségével többszörös hatékonysággal integrálhatóak a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók, álláskeresők is. Ma mintegy 130 ezer kölcsönzött és 150 ezer diákmunkást közvetítenek ki évente.