Méretes pofont kapott a forint, az euróhoz és a svájci frankhoz képest is jelentős mértékben gyengült. Míg a közös európai fizetőeszközért hétfőn még 280, míg az alpesi ország devizájáért 213 forintot kellett adni, addig kedden az árfolyamok 285 és 217 forintig lendültek.

Euro, forint

– Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt hetekben a befektetők szívesen vállaltak a korábbiaknál kockázatosabb pozíciókat, így többi között jócskán vásároltak a feltörekvő piacokhoz sorolt országok állam- vagy vállalati kötvényeiből. Ebben a hangulatban történt most változás, a korábbi kockázatvállalási kedv megtört– mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki szerint ez nem csak a hazai, de a nemzetközi pénzpiacokra is igaz. A tőzsdék is gyengén teljesítettek. A törékenyebbnek ítélt piacokon azonban fokozottan csapódnak le a hatások, Magyarországot pedig továbbra is utóbbi kategóriába sorolják be.

A mostani gyengülésbe belelátja továbbá, hogy az IMF tárgyalások megszakadása után nem látszott világosan, miként büntetné az országot a piac – amire a történtek után az elemzők számítottak. Akkor a kedvező befektetői hangulat ugyan megtartotta az árfolyamokat, ám amennyiben a környezet változik, lehet rá számítani, hogy „előveszik” Magyarországot. – Ezt jól látszik abból is, hogy a régiós országok devizái közül messze a forint gyengült – mintegy 3 százalékkal – a legnagyobb mértékben az elmúlt egy hétben – magyarázta Bebesy.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője nem osztja egy az egyben ezt az értékelést. A szakértő megítélése szerint az elmúlt napokban nem fordult akkorát a világ, amely indokolná a mostani forintgyengülést. A CDS – azaz az országkockázatot tükröző – index sem mozdult el, csupán egy-két ponttal emelkedett az elmúlt napokban. Ezt a körülményt Bebesy Dániel is hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az április közepén elért 170 pontos feláratot azóta megközelíteni sem tudtuk, 300 pont alá pedig az országcsőd veszélyéről szóló kormánynyilatkozatok óta nem ment a mutató. Ráadásul a feltörekvő piacokat jellemző felárak júniusban és júliusban estek, szemben Magyarországgal.

A jegybank elnökének, Simor Andrásnak a kamatdöntés kapcsán hétfőn tett nyilatkozatára kitérve Suppan úgy vélte, a Magyar Nemzeti Bank a gazdasági előrejelzéseiben ugyan rontott néhány mutatón, ám azok nem voltak olyan mértékűek, amelyeknek ilyen folyamatokat kellett volna elindítaniuk. Kétségtelen, a jegybank első embere kilátásba helyezte a kamatemelés lehetőségét és „szigorúan” fogalmazott, ám ez – úgy vélte – a kormánynak szólt: szigorú költségvetésre van szükség.

A Takarékbank stratégája ebből kifolyólag úgy vélekedett, hogy a túlzott reakciók miatt pozitív korrekciót okozhat, ha valamely meghatározó gazdaság várt mutatója jobb lesz a vártnál, vagy egyszerűen nem lesz olyan rossz, mint számítanak rá. Ahogy mondta: ilyen lehet a pénteken megjelenő amerikai GDP adat.

Bebesy Dániel ugyanakkor egy másik körülményre világított rá. Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy Magyarországon változatlanul roppant magas a devizahitel állomány okozta kockázat. Ennek kezelésére eddig semmilyen érdemi megoldás nem született, ráadásul ezek a kockázatok egyre „durvábbak”. (Az euró svájci frankkal szembeni jegyzésének kedvezőtlen alakulása hatványozottan jelentkezik a forint/svájci frank árfolyamában.) Ez továbbra is a legkényesebb téma az országkockázat kapcsán, ami változatlanul nyugtalanítja a befektetőket.

Kérdésünkre válaszolva a BA elemzője kitért arra: a diszkont kincstárjegy (DKJ) aukció kedvező keresleti eredményei sem adnak okot nagy örömködésre – a hozamok az élénk vevői érdeklődés ellenére emelkedtek. Elég csak arra gondolni, hogy a magyar DKJ-et a válság legsúlyosabb időszakában is megvették. Bizonyos szemszögből nézve szerencsés helyzetben vagyunk, mert egyelőre nem szorulunk rá komolyabb államkötvény kibocsátásra.

Az előttünk álló időszak kilátásairól a Budapest Alapkezelő szakértője borúsabban fogalmazott, mint kollégája. Úgy látja, gyűlnek a viharfelhők az égen. A korábban a gazdasági nehézségeik okán a lapok címoldalain szereplő országokban, amelyekről az utóbbi időben a kedvezőtlen amerikai makroadatok miatt elterelődött a figyelem, ismét kedvezőtlen változások zajlanak. A 10 éves görög államkötvény német papírokhoz képest fizetett hozamfelára egyre emelkedik, s már megközelítette azt a szintet, ahol az uniós óriáshitel megszavazása előtt állt a mutató. Ez pedig alighanem előbb-utóbb szemet szúr majd valakinek – fogalmazott Bebesy –, s a következmények nem sok jót ígérnek az olyan törékeny helyzetben lévő országoknak, mint Magyarország.