Az első negyedévben 0,7, a másodikban 1,3 százalékos volt a gazdasági visszaesés Magyarországon, ennyivel csökkent a hazai össztermék az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A helyzet a kormányzati propaganda, a stratégiai együttműködési megállapodások sorának megszületése és néhány beruházás látványos külsőségek közepette történt átadása ellenére sem javult – legalábbis erre utal, hogy az elemzők átlagosan 1,1 százalékos éves szintű lassulást várnak a júliustól szeptemberig tartó három hónapra.

Csipőteleki ultramodern tehenészet

A tanácstalanságot tükrözi, hogy a jóslatok a 0,6-tól az 1,9 százalékos húzódó sávban szóródnak – természetesen mínuszos előjellel. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője 0,8 százalékos zsugorodást vár a vizsgált időszakra, míg szerinte a gazdasági feltámadás elhúzódó folyamat lesz, amelynek kezdősebességét 2013-ban egy 0,6 százalékos GDP-bővülés adja meg.

Ez azonban a számos lefelé ható kockázat miatt rosszabb is lehet, ugyanis az október első heteiben meghirdetett két, együttesen 764 milliárd forintnyi egyenlegjavulást feltételező kormányzati megszorítócsomag biztosan visszafogja a gazdasági növekedést, de ez a „mellékhatása” ma még nehezen becsülhető. A hitelkihelyezésekben mutatkozó folyamatos visszaesés, a tranzakciós illeték megduplázása és a készpénzfelvételre történő kiterjesztése újabb, részben vagy egészen áthárítható terhet ró az amúgy is kormányzati présben töpörödő bankszektorra.

Ez tehát a nem túl fényes jövő, de a jelen helyzetben sincs sok ok a derűlátásra, ugyanis a korábban közzétett havi adatok nem jeleznek élénkülést a fogyasztásban, a beruházások esetében sem mutatkozik szemmel látható javulás, így továbbra is a nettó export az egyetlen olyan GDP-összetevő, amely mérsékli a kibocsátás visszaesését – vélik a CIB Banknál. De az exporttal is gondok vannak, a legutóbbi külkereskedelmi mérlegadat a kivitel növekedési tempójának fékeződését mutatja.

Az első becslés szerint szeptemberben az export forintértéke 4,6, az importé 4,8 százalékkal mérséklődött 2011. szeptemberhez képest, a külkereskedelmi mérleg 211 milliárd forintos többlete némileg elmaradt az előző év azonos időszaki aktívumtól. Múlt pénteken pedig a szeptemberi ipari termelés éves összevetésben 3,8 százalékkal zsugorodó előzetes adata okozott meglepetést elemzői körökben még akkor is, ha a munkanaphatással korrigált adat minimális, 0,6 százalékos növekedést mutatott.

Mindez szoros összefüggésben van az Európai Unió egészét jellemző recesszióval, a sorozatos kormányzati megszorítások következtében elmaradozó megrendelésekkel. A nagy német gazdaságkutató intézetek havi felmérései is romló kilátásokról tanúskodnak, mind az Ifo-, mind a ZEW-index alakulása az üzleti hangulat kedvezőtlenné válását jelzi. Ez pedig a némethez ezer szállal kötődő magyar gazdaság számára intő jel, csakúgy, mint az Európai Bizottság múlt szerdán közzétett, az euróövezetben jövő évre gyakorlatilag stagnálást váró prognózisa. Ilyen szempontból a kormány keleti nyitást favorizáló, a piaci lehetőségeket bővítő programja akár jó is lehetne – ha bármilyen konkrét eredményt fel tudna mutatni.

A harmadik negyedévben is folytatódik tehát a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságát erősítő fideszes Dancsó József szóhasználatában „negatív növekedésként” aposztrofált folyamat. Azt még azt elemzők sem veszik biztosra, hogy az ország kikerül a technikai recesszióból. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha két egymást követő negyedévben nominálisan csökken a bruttó hazai termék. A második negyedévben 0,2, az elsőben egy százalékkal marad el a gazdaság teljesítménye a megelőző három hónapétól.

Azelőtt három „nullás” negyedév volt. Suppan Gergely, a Takarékban elemzője az ipari termelés adataira alapozva azt reméli, hogy a már most búcsút mondunk a technikai recessziónak. Igen kellemes meglepetésnek nevezte, hogy az előző hónaphoz képest szeptemberben 0,7 százalékkal emelkedett az ipari termelés, míg augusztusban júliushoz képest 2,8 százalékos volt az előrelépés, s szerinte ez már elég ahhoz, hogy kilábaljunk a recesszióból.

Suppan kérdésünkre elmondta, hogy a következő években csak lassú növekedésre lehet számítani, sok idő és hatásos terápia kell ahhoz, hogy az adósságválság ütötte sebek begyógyuljanak. Ez akár egy évtizedes helybenjárást is okozhat – tette hozzá. Az elemző rendíthetetlenül bízik az autóipari beruházások GDP-növelő hatásában, a kecskeméti Mercedes, a szentgotthárdi Opel és a győri Audi fejlesztései, bővítései meghozzák eredményüket, s hatásuk, ha elhúzódva is, de jövőre már látványosan megjelenik a magyar növekedési adatokban.

Suppan szerint a harmadik negyedéves számokban már vélhetően látható a Mercedes-hatás, vagyis az, hogy a németek Kecskeméten nyáron beindították a második műszakot, de erről biztosat csak a pénteken közreadandó részletes adatok birtokában lehet mondani. A Takarékbanknál 1,1 százalékos mostani, és 1 százalékos 2012-es visszaesésre számítanak, míg 2013-as prognózisuk már 0,4 százalékról indul. Felfelé – tette hozzá érdeklődésünkre Suppan Gergely, aki bízik abban, hogy a kissé baljós előjelek ellenére nő a feldolgozóipari exportunk 2013-ban, s a mezőgazdaság sem produkál olyan pocsék esztendőt, mint az idei.

Emlékezetes, hogy tavaly éppen a jó évet futó agrárium mentette meg a technikai recessziótól a magyar gazdaságot. Ha jövőre egy hét bőséges eső táplálja a vetést, és a vegetációs szempontból a legjobb időpontban, akkor látványosan nő az ágazat, s ezen keresztül a magyar gazdaság teljesítménye – érvelt. Az idén a gazdaság zsugorodása az elemzői konszenzus szerint 1,2 százalék körüli lesz, míg jövőre 0,4 százalékosra várják a gazdaság bővülését.