Az elemzőintézet számításai szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan havonta 10,4 milliárdot hívott le a tartalékból a kormány. A legtöbb pénzt tavaly költötte így a kabinet, akkor 169,7 milliárdot használt fel.

A parlament évről évre megszavazza az ország büdzséjét, amiben mindig is létezett egy külön keret a rendkívüli kiadásokra. A Policy Agenda megjegyzi, természetes, hogy ezt az összeget elkülönítik, hiszen számolni kell az előre nem látható kiadásokkal: klasszikus eset az árvízi védekezés, vagy bármilyen más természeti katasztrófa. Ebben az értelemben a költségvetést megszavazó parlamenti képviselők egy biankót csekket állítanak ki a kormánynak, amelyik egy egyszerű kormányhatározattal dönt a törvényben szereplő összeg felhasználásáról. A képviselők végül egy évvel később, a zárszámadási törvényben hagyják jóvá a kabinet döntéseit.

Csakhogy a 2014-es választások óta a tartalékból lehívott pénz 36 százaléka nem volt rendkívüli kiadás, az elemzőintézet szerint ezzel illet volna előre számolni, betervezni a költségvetésbe. A Policy Agenda példaként említi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hatalmas, 26,7 milliárdos hiányát, amelyet utólag kellett rendezni. Az is figyelemre méltó, hogy 2010 óta 50,2 milliárdot költöttek a sportra a tartalékból, míg a migrációs helyzet kezelésére 33,2 milliárdot.